Egy rossz diáklányt utolér a kemény tanári szigor, úgy használják rajta a vonalzót, ahogyan azt biztosan nem tanítják az iskolában

Nem voltam buta lány. Még a rossz tanuló jelzőt sem használnám magamra. Egyszerűen lázadó tini voltam. Egy mindig bulizó baráti baráti társaság tagja, a fiúkat is csak hülyítettem. Az középiskolás éveimről nem is beszélve, az igazgató is személyesen ismert engem. De nem a versenyeken elért jó teljesítményeim miatt, hanem az igazolatlan órák, a folyamatos dohányzás az intézmény területén belül, illetve az ezekhez hasonló dolgok miatt tanulta meg a nevem.

Azóta eltelt több mint tíz év. Nem kallódtam el, egy sikeres felnőtt nőnek érzem magam egzisztenciával és elegendő anyagi javakkal. Talán ezért lepődött meg a párom, akit egy éve ismerek. Barátság volt közöttünk először, így elég sok mindent megosztottunk egymással. Többek között a sötét diákéveimet.

Az élet ironiája, hogy a szeretett férfi mindig pedáns tanuló volt és nagykorára egyetemi tanár is lett. Akkor még nem sejtettem, milyen sötét gondolatok jártak a fejében. Egyszer egy bárban ülve édes kettesben összebújva újra szóba került a zűrös tinikorom. Említettem, hogy egy tanáronra sem tudtam felnézni, mire ő sejtelmesen megjegyezte, hogy ezen gyorsan változtatnunk kell, és egy kedves puszit nyomott a homlokomra.

Mikor megérkeztünk a lakására és gyengéden megölelt, a fülembe suttogta, hogy csak a magassarkúmat akarja rajtam látni, minden más ruhaneműt vegyek le magamról. Kicsit meglepődve, de valamiért engdelmeskedtem neki. Éreztem, hogy a kedves hangnem egy ellentmondást nem tűrő parancsot rejt. Ő addig elment a szobába, hallottam, hogy matat, de én izgatottan egy helyben álltam, várva, hogy visszajöjjön.

Következő parancs, hogy négy kézláb ereszkedjek le. És hirtelen éreztem egy erős markolást a hajamban. Már nem kellett semmit mondania, automatikusan elindultam mellette. Megálltunk a tükör előtt, felállitott, a karjaimat hátrafogta, a tükörképemre nézett és annyit mondott, "Most megtanulod, hogyan kell tisztelned a tanárodat". Sosem láttam a pasimat ilyen állapotban, éreztem az alhasamban az izgalmat és lentebb az annál nagyobb bizsergést.

Egy férfi olyat tett velem az első randevún, aminek senkivel sem szabadna megtörténnie

Olvass tovább...

Miután megint utasított, hogy 4 kézláb folytassam az utat mellette a szobáig, az ágyhoz érkezve megparancsolta, hogy másszak fel az ágyra ugyanabban a pózban, viszont a fejem tegyem le, így a popsim a levegőben maradt. Jól esett, ahogy cirógat, teszteli az ujjaival, mennyire vágyom rá. Viszont utána egy hosszú, éles, hideg tárgyat éreztem a bőrömön, ami egyre erősebben vágott rám. Akkor jöttem rá, mit keresett addig, amíg vártam rá... A vonalzó, amit azóta előszeretettel használ, ha esetleg valami miatt meg akar büntetni... és persze mindig adok okot a büntetésre....