Több ezer magyar otthon kerülhet víz alá, a mostaninál pusztítóbb árhullámok érkeznek

Szombat hajnalban Budapestnél végre tetőzött a Duna, és bár még teljesen nem lélegezhetünk fel, talán a nehezén már túl van az ország. A védekezés kulcsfontosságú volt az elmúlt napokban, tömegek vonultak a gátakhoz, fáradhatatlanul töltötték a homokzsákokat, de könnyen lehet, hogy eljön az a pillanat, amikor ez már nem lesz elegendő.

A 24.hu Nagy Balázs földrajztudóst, az ELTE docensét kérdezte arról, mire számíthatunk a jövőben a magyarországi árvizek kapcsán. Mint elmondta, a víz egyszerre érték és veszélyforrás is, és az egyik fő lehetőség, hogy elkerüljük a problémákat, ha nem építkezünk az árterekre. A felkészülés másik lényeges pontjaként azt a tudást jelölte meg, ami alapján a potenciálisan veszélyes helyeket felismerhetjük.

Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a környezet és a klímaváltozás miatt ehhez folyamatos alkalmazkodás szükséges, a körülmények ugyanis átalakulnak, így a vízjárás változása is, arról nem is szólva, hogy az emberi beavatkozás is további gondokat okozhat.

Mindez, illetve ennek hiánya a jövőben sokkal drámaibb áradásokat okozhat akár hazánkban is, amiről a szakember így vélekedett:

„Miért ne lehet egy jövőbeni tetőzés akár egy-két méterrel is nagyobb az eddigieknél? Hiszen sok extrém időjárási helyzetet tapasztalunk, és a klímánk is a szélsőségesebb irányba tart. Érzékeljük az egyre inkább határértékeket döntögető kilengéseket az aszályok és az áradások terén is. A szélsőségekre kellene felkészülni”

– fogalmazott.

„Egyáltalán nem riogatni akarok, amikor azt mondom: az éghajlati sajátosságainkból, a változás irányából és a medencehelyzetünkből kiindulva van rá esély, hogy a nem túl távoli jövőben még nagyobb, pusztító árvizek érkeznek, és esetleg tömegeket kell evakuálni. Ha csak egy méterrel magasabban tetőzik a víz, mint vártuk, az már brutális lehet. A gátat persze még lehet egy kicsit tovább emelni homokzsákkal, mobil rendszerekkel, bízunk a tapasztalatban és a technológiában, de azért a vízé az utolsó szó”

– tette hozzá.

Nagy Balázs a költséghatékony megelőzési lehetőségek közé sorolta a dróntechnológiát is, minek segítségével feltérképezhetik a domborzati viszonyokat, és modellezhetik az áradások hatásait.

„Amikor elkészült a modell, ráengedtük virtuálisan a Dunát, és megnéztük, hogy a különböző vízállások milyen elöntést okoznak. Ennek pontosságát a 2013-as áradás repülőgépről készült fényképeivel vetettük össze. A végeredményt jelentő ábrasorozaton a település vezetői láthatják, hogy tíz centiméterenként, akár jóval az eddigi árvizek fölé is emelve a vízszintet, konkrétan mely területeket, utcákat, ingatlanokat önthet el a víz.”