Tökök ezrei lepték el Bécs strandját a Duna visszahúzódása után, hatalmas a kár

Aki ártérben épít házat, ne csodálkozzon, ha egy nap betör hozzá a víz, tartja a mondás. Egy folyó esetében azonban nehéz megjósolni, hogy mikor változik olyan kegyetlenre az időjárás, hogy az évtizedek alatt kialakított és megszokott árteréből kiléptesse azt.  A Duna korábbi, pusztító áradásaihoz képest semmiség, amikor évente egyszer-kétszer elönti a víz a budai alsó rakpartot.

A folyó vízhozama Budapestnél 2350 köbméter másodpercenként (jelenleg 7400köbméter), Bécsnél csak 1900 köbméter a nyugodtabb időszakban. El lehet képzelni, hogy az 1501-es árvíz mekkora erejű lehetett, amikor 10 000 köbméter víz zúdult le egyetlen másodperc alatt, hatalmas pusztítást okozva a környező településeken és mezőgazdasági területeken.

Az elmúlt hétvégén Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában is voltak halálos áldozatai és eltűntjei a Boris névre keresztelt ciklonnak. Közép-Európában rövid idő alatt többhavi csapadék hullott le, régióban összesen 21 ember vesztette életét az áradások miatt.

Hogyan úszhatta meg Bécs a Duna rohamát?

Alsó-Ausztria katasztrófa sújtotta területté vált vasárnapra. A Duna lakóházakat sodort magával, fontos mezőgazdasági területeket pusztított el, a kár milliárdos lehet, euróban mérve. Bécset azonban mintha egy varázslat megkímélte volna a nagyobb károktól, még a pincék is szárazak maradtak. Az igazság az, hogy az osztrák fővárost nem varázslat, hanem az előre tervezés és a profi mérnöki munka mentette meg.

Mivel a Duna Budapesthez hasonlóan átszeli Bécset, több száz éven át állandóan problémát jelentett az időszakos árvíz. A megoldás a 20. században született meg egy mesterséges Duna-sziget létrehozásával. 

Bécs kis Margitszigetét az 1970-es vekben kezdtékel el építeni és 1988-ban készült el. Ástak egy új csatornát az egykori ártéri területen és a kitermelt földet felhasználva felépítették a 21 kilométer hosszú szigetet. Az egyik oldalán az ősi folyó, a másik oldalán sporteseményekre, strandolásra alkalmas vizes sáv jött létre, ami az Új Duna nevet kapta. 

A tökéletes árvízvédelmi rendszer akár 14 000 m³ másodpercenkénti vízhozammal is megbirkózik és megvédi a városlakókat az áradásoktól. A projekt a 2002-es árvíz idején és az elmúlt napokban is jól vizsgázott.

Tökkel borított strand 

Egyelőre nehéz megtippelni, pontosan mekkora veszteségeket okozott az elöntött területeken a Duna. A károk helyreállítása is hónapokig tart majd. 

Egy osztrák meteorológus X-bejegyzése hívta fel a figyelmet a folyóhoz közel eső St.Pölten településre, ahol megszámlálhatatlan mennyiségű tököt termesztenek évtizedek óta. A település földjeit, de még a közeli autópályát is uralma alá vette a Duna. A környéken termesztett zöldségeket magával ragadta a víz és a fővárosban, az Új Duna partján tette le, ahol most tökök virítanak a parton, ameddig a szem ellát.