Brutális nyár vár a magyarokra a farkasordító hideg után, már tudjuk azt, hogy mi robban be az ország területére a nyár érkeztével?

Hiába várjuk a tél végéhez közeledve a tavaszt, visszatért a fagy. A „magyar jégkorszak” szilveszterkor köszöntött be, az országban akár mínusz 35 fokos hőmérsékletet is elérve. A globális felmelegedés természetére jellemzőek a szélsőséges jelenségek, és a szakértők egy rettentő hideg tél után extrém meleg nyarat jósolnak. Az utóbbi években tapasztalhattuk, hogy egyre nagyobb hőség jellemző a nyarainkra, és egész Európán megfigyelhető volt, hogy sokszor katasztrófákba torkolló hőhullámok tomboltak.

Kovács Erik, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az Infostart szerint kiemelte: Magyarország nem tehet a globális felmelegedésről és az éghajlatváltozásról, mi csupán annak elszenvedői vagyunk.

Ilyen lesz a nyár, átlagon felüli, az biztos

Kiderült, hogy lesz-e hőség, vagy kellemes időjárással nézhetünk szembe nyáron. A szezonális trendekre, az éghajlatváltozás folyamatára, a középtávú előrejelző modellekre való tekintettel arra lehet következtetni, hogy  idén az átlagnál melegebb tavaszra és nyárra számíthatunk, hacsak nem okoz meglepetést az időjárás szeszélye.

Azt viszont már tavaly szeptemberben kimutatták a szezonális előrejelzési modellek, hogy januárban és újból februárban is várható egy hidegebb időszak, de amint a kutató felidézte,

ne felejtsük el, hogy decemberben viszont olyan erős volt a nyugatias áramlás, hogy gyakorlatilag nem volt téli időnk.

Magyarországon is károkat okoz az éghajlatváltozás

A hidegbetörésről elmondta, a klímaváltozás miatt a sarki területek jóval gyorsabban melegednek, mint maguk a trópusi területek, ezért csökken az az energia, ami a nálunk is jellemző, nyugatról keletre tartó széláramlást fenntartja.

Már nem akkora a sarkvidékek és a többi terület közti hőmérséklet-különbség, ezáltal nem is tud akkora hajtóerőt szolgáltatni, így pedig néha legyengül és délebbi területekre behullámzik, észak-délies vagy délies északias áramlásra vált a magaslégköri futóáramlás. Kovács Erik szerint ez úgy hullámzik, mint a folyó, mint ahogy például a Tisza is az alsó szakaszán elkezd hullámzani.

Zimankós a tél, de néhol hiányzik a hó

A hideg időjárás már nem tart sokáig a szakértő szerint, úgyhogy lassan fellélegezhetnek azok, akik várják a tavaszt.

Noha az idei hideg tél hosszúnak tűnik, van, ahol mégsem esett elég hó – folyóink vízgyűjtő területein. Az Alpok is nagyjából 100 milliméter csapadék hiányában van. Sok hó esett az Alpokra, azonban a havazás a megszokottnál később indult be a Duna vízgyűjtőjén. Ez lehet, hogy most be lesz pótolva a jelenlegi havazással.

Tavaly viszont a klímaátlagnál 100-120 százalékkal kevesebb hó hullott a Duna vízgyűjtőjén az osztrák, a cseh és a német területen. Az elkövetkező időszakban folyékonyabb csapadékra, esőre lehet számítani. Nagy meleget ez sem jelenthet, csak körülbelül plusz 8-10 fokot.

Ez az ország gyenge pontja, ahol jobban fáj az éghajlatváltozás

A föld lakott területetinek hatodik legkitettebb régiója a Kárpát-medence, pedig az emberiség általi károkozásnak töredékét adja ki a magyarországi kibocsátás.

Úgy, hogy mi az összes, emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak csak a 0,1 százalékáért vagyunk felelősek, 99,9 százalékához semmi közünk nincsen. Viszont a kitettségünk miatt az a feladatunk, hogy amit csak lehet, adaptációra költünk, ez nagyon fontos minden gazdasági ágazatban. Egyébként ez nagyon jól megy nálunk, az elsők között ismertük fel az Európai Unióban, hogy az adaptációra kell pénzt költeni, illetve komoly összegeket kell befektetnünk

 

 – mondta a kutató.

Össze kell fogni a szomszéd országokkal, ha túl akarjuk élni a hőhullámokat

Az éghajlatváltozás hatásai ellen együtt érdemes védekezni, mivel a Kárpát-medence országai közül mindegyik egyformán ki van téve az éghajlatváltozásnak, a gyakori hőhullám és szárazság jelenségének. A másik segítsége nélkül nem fog menni az alkalmazkodás, amire legjobb példa a vízgazdálkodás.

Magyarország függ az osztrákoktól, függ a szlovákoktól, függ a románoktól, a horvátoktól, a szlovénoktól, hogy érkezzen a víz, ami nagyon fontos szempont. Ezért nekünk mindenféleképpen együtt kell működnünk az éghajlatváltozás elleni védekezésben a szomszédos országokkal. De ugyanúgy a szerbek is tőlünk függenek, és attól, hogy mi mennyi vízt engedünk át a Dunán, vagy éppen a Tiszán

– hangsúlyozta Kovács Erik.

Csapadék nélkül maradt területek

Már több évtizede hiányzik a csapadékhullás a Tisza vízgyűjtőjéről, a Körösöknél, a Maros és a Szamos területéről is. 

Ha ez így megy tovább, a klímaváltozás következtében Európa legkitettebb és a legsérülékenyebb vízgyűjtő területeinek sorrendjében a Tisza vízgyűjtője a második vagy harmadik helyre fog felsorakozni.

A szakértővel készült teljes beszélgetést az alábbi videón nézheti meg.