Elűzi Magyarországról az őshonos fafajtákat a klímaváltozás, riasztó mértékben csökkent az életterük

Az éghajlatváltozás ma már nem lehet kérdés, a bőrünkön érezzük a változó klímát. Nyáron (és télen is) egyre magasabb az átlaghőmérséklet, kevesebb csapadék hullik, a természet pedig kétségbeesetten próbál alkalmazkodni ehhez a gyors változáshoz, de vannak fajok, melyek erre már képtelenek.

Sokszor hallhattuk, hogy azok a fajok vészelhetik át a klímaváltozást, melyek a lehető leggyorsabban képesek tolerálni az új körülményeket, ám a biodiverzitás és a teljes ökoszisztéma veszélybe kerülhet, ha csak ezek a fajok maradnak. Nem feltétlenül csak az állatokra kell itt gondolni, a növények is egyre komolyabb bajban vannak.

A Földön élő több tízezer fafajtának jelentős része annyira szorosan kapcsolódik a klimatikus viszonyokhoz, hogy már egy kisebb változás is ellehetetleníti a fennmaradásukat. Ilyen a tölgy is, amely az Alföldön is jelentős erdőségeket alkotott, ám mostanra a talajvíz annyira lecsökkent, hogy számos helyen már nem képes egybefüggő módon terjedni az őshonos fafajta. Ezeken a területeken lényegében eltűnhetnek a fák és füves puszta, vagyis sztyepp alakulhat ki, csakúgy, mint Eurázsia hatalmas területein.

A hegyvidékeken sem várhatunk javulást, a fenyvesek lényegében szinte mindenütt eltűnhetnek Magyarországról, mint ahogy a bükkösök élőhelyei is egyre zsugorodnak, 500 méter alatt már nem sok esélyük van, az Alföldről gyakorlatilag eltűnt.

A károkozók is egyre több helyen jelennek meg

Szintén probléma, hogy a sokszor invazív fajnak számító kártevők is megjelenhetnek olyan területeken is, ahol korábban nem voltak jellemzők. Ez szintén felgyorsíthatja a fenyvesek pusztulását – ilyen többek között a fenyőrontó darázs, amely viszont tökéletesen képes alkalmazkodni a klimatikus változásokhoz, az enyhe telek pedig kedveznek számukra.

De milyen fafajták jönnek helyettük?

Az akácosok sokkal strapabíróbbak, mint ahogy a nyárfák is jól bírják a gyűrődést, ám előbbi erdői kevésbé alkalmasak a sokszínűség fenntartására, ráadásul egyik fafajta sem túl jó tüzelő. A bálványfa szintén megállíthatatlanul terjed, ez invazív fajnak számít, és kiszorítja a többi fafajtát, így nem meglepő, hogy erdészeti szinteken is irtják, valamint az Európai Unió is támogatja a megfékezését.

Az erdőgazdálkodás stratégiája Magyarországon is fontos kérdéseket vet fel: