Így nézett ki a legkülönlegesebb magyar címer, alig férne rá a forintra az óriási alkotás
Magyarországnak volt egy pár címere a történelme során, ez a legkülönlegesebb.
Magyarországnak a zivataros évszázadok során rengetegféle címere volt.
Ott vannak a középkori vágások, a kettőskereszt, a rendszerváltás óta újra használt koronás címer, vagy éppen a sötétebb korszakokat idéző, vörös csillagos kommunista jelképek.
Ha viszont a díszességet és a tekintélyt nézzük, egyik sem érhetett az Osztrák–Magyar Monarchia 1915-ös nagycímere nyomába.
Ez az alkotás nem egy egyszerű állami pecsét volt, hanem egy grandiózus művészeti tabló, amely a Habsburgok és a Magyar Királyság szövetségét hirdette a világnak.
Megtalálták Árpád vezér sírját, de a magyarok sosem tudhattak róla, mindent elkövettek a nyomok eltüntetéséért
Olvass tovább...
Heraldikai puzzle
Ez a nagycímer valójában egy sűrített történelemkönyv.
Középpontjában két hatalmas pajzs feszült egymásnak: az osztrák tartományok és a Magyar Szent Korona országainak címerei.
A kettő között a Habsburg-Lotharingiai-ház családi jelképe teremtett hidat. Ami igazán különlegessé tette, az a részletgazdagság: a pajzsokon belül tucatnyi kisebb tartomány - a dalmát párducoktól a cseh oroszlánon át az erdélyi bástyákig - kapott helyet.
Ez az elrendezés azt volt hivatott szimbolizálni, hogy bár a birodalom sokszínű, a két vezető nemzet egyenrangú félként építi a közös jövőt.
Titokzatos kódex tárta fel középkori magyar inkvizíciót, évszázadokig elhallgatták a táltos-perek történetét
Olvass tovább...
Koronák és angyalok
Míg a mai címerünkön megszoktuk a Szent Koronát, a Monarchia nagycímerén a pompát a kettősség növeli.
Az osztrák oldalon Rudolf császár ékkövekkel díszített magánkoronája, a magyar oldalon pedig a Szent Korona csillogott. A látványt a címer tartói tették teljessé: az osztrák oldalon egy méltóságteljes arany griff, a magyar oldalon pedig egy fehér ruhás, lebegő angyal vigyázta a rendet.
A két pajzs alatt egy elegáns szalagon feszült a latin jelmondat: Indivisibiliter ac Inseparabiliter, azaz oszthatatlanul és elválaszthatatlanul.
Bár a történelem végül máshogy döntött, ez a jelkép a korabeli Európa egyik legimpozánsabb látványa volt - így nézett ki a nagycímer:
