Gigantikus és megmagyarázhatatlan: Európa egyik legősibb háza került elő Romániában

A román-ukrán határ közvetlen közelében, Stăuceni-Holm település szívében egy olyan régészeti szenzációra bukkantak a kutatók, amely alapjaiban írhatja felül a korai európai társadalmakról alkotott képünket.

Egy közel 6200 éves, úgynevezett megastruktúra került elő a föld alól, amely méreteivel és korával is kiemelkedik a korszak építészeti emlékei közül. A Kr. e. 4000 környékéről származó építmény a hatodik ilyen jellegű lelet a világon, és a radiokarbonos vizsgálatok szerint az egyik legidősebb képviselője ennek a rejtélyes kategóriának.

Bár a lelőhelyet már az 1960-as években azonosították, a módszeres feltárás csak 2023-ban vette kezdetét, a legfrissebb eredményeket pedig a rangos PLOS ONE folyóiratban tárták a nemzetközi szakmai közösség elé.

Egy fejlett civilizáció monumentális öröksége

A lelet a Cucuteni-Trypillia kultúrához köthető, amely a rézkor idején, Kr. e. 4800 és 3000 között virágzott a mai Románia, Moldova és Ukrajna területén.

Ez a közösség messze megelőzte korát: kifinomult kerámiaművészetük mellett fejlett földműveléssel foglalkoztak, és hatalmas, olykor több ezer házból álló, körkörös elrendezésű óriástelepüléseket hoztak létre.

A Stăuceni-Holmban talált megastruktúra azonban még ebben a környezetben is rendkívüli: mintegy 350 négyzetméteres alapterületével és a környező házaknál három-ötször nagyobb magasságával valósággal uralkodik a hajdani, 45 épületből álló falu felett.

Érdekesség, hogy míg a kultúra ukrán területein hatalmas városok álltak, ez az épület egy viszonylag kicsi, mindössze 320-350 főt számláló faluban épült fel, ami arra utal, hogy az ilyen monstrumok a társadalom szerves részei voltak, nem csupán a metropoliszok kiváltságai.

Pszichotróp magvak és faragott bikafejek a tölgyfa padló alatt

Az épület belseje valóságos kincsesbánya a régészek számára. A tölgyfából készült padlózaton számos értékes leletet azonosítottak, köztük egy rituális jelentőségű, tálhoz rögzített faragott bikafejet, kúpos bálványokat és különleges kerámiaedényeket.

A legmeghökkentőbb felfedezés azonban a növényi maradványok közül került ki: a gabonafélék és gyümölcsök között beléndek magokat találtak. Ez az erős pszichotróp hatású növény arra utal, hogy az épület felső szintje, amely egyfajta szabadtéri teraszként is funkcionálhatott, rituális szertartások helyszíne volt.

Bár a korábbi geomágneses mérések tárológödröket és kandallókat jósoltak, az ásatások ezeket megcáfolták.

A kutatók szerint az építmény nem egyszerű raktár vagy közösségi étkező volt, hanem sokkal inkább egy hierarchikus elmozdulást tükröző tanácskozóhely, vagy egy magas rangú család reprezentatív rezidenciája, ahol a döntéshozatal és a kultusz találkozott.

Ebben a videóban részletesen bemutatják a történészi elképzeléseket a rejtélyes ősi Cucuteni-Trypillia kultúráról: