A piramisoknál is régebbi, óriási kőépítményeket fedeztek fel az Andokban

A perui Andokban egy 4750 évvel ezelőttre datált ősi szertartási megalitot fedeztek fel - a lelet idősebb, mint az egyiptomi Nagy Piramisok, és a régió egyik legrégebbi kör alakú térkövét jelenti.

Az észak-perui Cajamarca-völgyben, a Callacpuma nevű régészeti lelőhelyen feltárt tér átmérője mintegy 18 méter, és nagy, szabadon álló, függőlegesen elhelyezett megalitikus kövekből álló koncentrikus falakat tartalmaz, amelyekhez hasonlót még soha nem láttak az Andokban.

Miután a környéket a régészek már mintegy 60 éve vizsgálják, a helyet mostanra feltárták és radiokarbonos kormeghatározásnak vetették alá, amely szerint az építés ideje i. e. 2632 és 2884 közé, a késő prekerámia korszakba tehető: ez a teret a monumentális, megalitikus építészet egyik legkorábbi példájává teszi Amerikában.

"Ez az építmény körülbelül 100 évvel az egyiptomi Nagy Piramisok előtt épült, és nagyjából egy időben a Stonehenge-gel"

- mondta Jason Toohey docens, a projekt vezetője egy nyilatkozatban.

A Stonehenge mellett vannak más híres megalitok, amelyeket habarcs nélkül, függőlegesen elhelyezett nagy kövekből építettek, közéjük tartozik Göbekli Tepe - a világ legrégebbi megalitikus lelőhelye -, valamint kevésbé ismert "testvérlelőhelye", Karahan Tepe.

A régészek úgy vélik, hogy az andoki megalit valószínűleg valamilyen szertartási funkcióval rendelkezett, és a kezdeti időszakban (i. e. 1800-900 i. e.) és a korai horizontban (i. e. 900-200) továbbra is rituális helyként használták, legalábbis időszakosan.

"Valószínűleg gyülekezőhely és szertartási hely volt a Cajamarca-völgy ezen részén élő emberek számára"

- magyarázta Toohey.

"Ezek az emberek elsősorban vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, és valószínűleg csak nemrég kezdtek el növénytermesztéssel és háziasított állatokkal foglalkozni."

A késő prekerámia időszak, amely alatt a Callacpuma pláza épült, az Andokban a társadalmi-gazdasági átalakulás időszaka volt - írják a tanulmány szerzői. A központi partvidéken az emberek halat cseréltek, míg a szárazföld belsejében élő közösségek termesztették az élelmiszert és ipari növényeket, az északi hegyvidéken pedig azok, akik a plazát építették, talán elkezdtek kísérletezni az élelmiszertermeléssel, miközben még mindig nagyrészt vadászattal foglalkoztak. 

A felfedezés, írja a kutatócsoport, egy változó társadalmi világot képvisel, és a kollektív építkezés, a helyépítés és a társadalmi integráció korai példája az Andokban élő emberek körében.

^{forrás: Science.org}