896-ban nem volt semmiféle honfoglalás? Egy elfeledett XVII. századi francia krónika mindent boríthat a magyar történelemmel kapcsolatban

Hadjárat Capua ellen: Magyarok Nápoly környékén 789-ben?

A hivatalos történetírás szerint a magyarok a 9. század végén érkeztek meg a Kárpát-medencébe, azonban egyes XVII. századi források egy ennél jóval korábbi eseményről tanúskodnak.

Charles Le Cointe, neves francia történész és teológus 1676-ban Párizsban kiadott művében egy 789-es dél-itáliai hadjáratról emlékezik meg, amely során a magyarok Capua városát is érintették. A forrásokban szereplő kulcsmondat - "Venientes innumerabiles Ungari super Capuam" - egyértelműen az "megszámlálhatatlan magyarok” érkezéséről és Capua környéki portyázásáról beszél.

Ez a dátum azért rendkívüli, mert több mint száz évvel előzi meg a hagyományos honfoglalás időpontját. Le Cointe munkája, amely a 417 és 845 közötti időszakot dolgozza fel, hitelesnek tűnik, mivel adatait Paulus diakónus Longobard Históriájával és korabeli püspöki jegyzékekkel is alá lehet támasztani.

Felmerül a kérdés: ha 789-ben már szervezett magyar hadsereg ostromolta Capuát, beszélhetünk-e egyáltalán a 895-ös eseményről mint „honfoglalásról”?

A Monte Cassinó-i rejtély: elírás vagy történelemhamisítás?

A kutatások szerint a 789-es évszám nem véletlen elírás, hanem egy szisztematikusan elfedett történelmi tény lehet. Míg az 1668-ban és 1676-ban megjelent források még a 789-es dátumot közölték a magyarok dél-itáliai jelenléte kapcsán, a későbbi századok krónikásai (például Muratori és Pertz) már a 937-es évet használták.

Ez a 148 éves eltolódás vált a hazai hivatalos történetkutatás alapjává is.

A forráskritika rámutat, hogy Monte Cassinó kolostora kulcsszerepet játszhatott az adatok módosításában. Bár Angelus de Nuce 1668-as kiadásában még a 789. év eseményei között szerepelt a magyarok hadjárata, mellette már megjelent a hibás vagy akár hamisított 937-es dátum is.

Charles Le Cointe ugyanakkor élesen bírálta korának időszámítási módszereit, kiemelve, hogy a hamis egyházi dogmák és a pontatlan konszuli jegyzékek miatt a történelmi események dátumai gyakran meghatározhatatlanok voltak.

A 700-as évek hadjáratai

A Capua elleni akció nem az egyetlen feljegyzett magyar hadjárat a 8. századból. Korábbi kutatások már bemutattak olyan forrásokat, amelyek szerint 722-ben a mai Enns, 750-ben pedig a mai Disentis környékén is felbukkantak magyar hadtestek.

Ezek az adatok arra utalnak, hogy a magyarok jelenléte Közép- és Dél-Európában folyamatos és szervezett volt már a 8. században is, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a honfoglalás hagyományos narratíváját.

Bár a modern történetírás, így Bácsatyai Dániel is foglalkozott az itáliai évkönyvekkel, a 789-es évszámot Charles Le Cointe és a korai Monte Cassinó-i krónikák tükrében sokáig figyelmen kívül hagyták - pedig Paulus diakónus 790-es évekbeli feljegyzései vagy az azóta elveszett Beneventói Évkönyv eredeti adatai közvetlen bizonyítékai lehetnek annak, hogy a magyarok már a 700-as években aktív alakítói voltak az európai hadszíntérnek.

A térképek és a krónika lapjai ebben a bejegyzésben megtekinthetők, az írást forrásént is felhasználtuk: