Így nézhettek ki valójában a honfoglaló magyarok, 1100 éves honfoglalás kori sírokat tártak fel a régészek

A honfoglaló elit feltámadása

A honfoglalás a magyar történelem talán legjelentősebb eseménysorozata, amely megágyazott a későbbi államalapításnak. A korszak kutatása azonban rendkívül nehéz, hiszen a magyarokhoz hasonló lovasnomád népek nem az alapos írásos dokumentálásról voltak híresek.

Most viszont egy szenzációs felfedezés tartja lázban a tudományos világot: Akasztó határában amatőr közösségi régészek jelzése alapján három honfoglaló harcos érintetlen sírjára bukkantak a Kecskeméti Katona József Múzeum (KKJM) munkatársai.

A 2024 novemberében, mostoha időjárási körülmények között megkezdett feltárás során kiderült, hogy a föld mélye a honfoglalás kori legszűkebb elit tagjait rejtette.

A Wilhelm Gábor régész által vezetett csapat olyan leletegyüttest emelt ki, amelyre eddig még nem volt példa a hazai régészetben: a harcosokat lovaikkal együtt, teljes pompában temették el.

Huba, Szaniszló és Koppány: adószedők és világjárók

A szakemberek által Huba, Szaniszló és Koppány névre keresztelt harcosok a gazdag mellékletek alapján a törzsi-nemzetségi vezető réteg közvetlen kíséretéhez tartozhattak. A leletek tanúsága szerint személyesen vehettek részt a nyugat-európai kalandozó hadjáratokon, lószerszámaikat és ruháikat pedig adóként beszedett itáliai ezüsttel varrták tele.

Ez az ezüst díszítés nemcsak státuszszimbólum volt, hanem funkcionális is: a nemesfém csilingelése már messziről jelezte a rangos vezetők érkezését. A sírokból az itáliai császártól beszedett érmék is előkerültek, köztük olyan különleges darabok, amelyeket kifejezetten a magyaroknak hamisítottak a korban.

A fegyverek és méltóságjelző nyílhegyek egyértelművé teszik, hogy a X. századi magyar társadalom legbefolyásosabb katonai rétegének tagjait találták meg.

A valódi tudományos szenzációt a szerves anyagok elképesztő állapota jelenti: a maradványok 1100 év után is szinte teljes épségben vészelték át az időt. A kutatók egy ép tarsolyt is találtak a tartalmával együtt, a ruházati maradványokból pedig bőrt, szőrmét és négy különböző típusú selymet azonosítottak.

Ez a leletanyag azért is kiemelkedő, mert a honfoglalás koráról eddig főként csak fémleleteink voltak; a szövetek és szerves anyagok elhelyezkedése rengeteg új információval szolgál a korszak viseletkultúrájáról.

A leleteket a kényes állapotuk miatt egyben, a környező földdel együtt emelték ki Hajdrik Gabriella irányításával, hogy a legmodernebb multidiszciplináris kutatásokkal vizsgálhassák meg őket a Magyar Nemzeti Múzeumban tartandó bemutató előtt.

Ebből az alapos videóból mindent megtudhattok, amit jelenleg a honfoglalás koráról tudunk a legmodernebb kutatások alapján:

_{forrás: 24.hu}