promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Megtalálták a magyarok eltitkolt ősi fővárosát, 12 betű, gigahosszú a neve

Megtalálták a magyarok eltitkolt ősi fővárosát, 12 betű, gigahosszú a neve

Borítókép:  Profimedia/illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Egy olyan magyar fővárosról van szó, amelyről nagyon kevés iskolai tankönyvben emlékeznek meg.

Egy ősi, történelmi magyar főváros

Ha arról van szó, hogy magyar főváros, akkor bizony a legtöbb turista is azonnal rávágja, hogy Budapest. Ha semmit nem is tudnak a magyar történelemről, akkor is külföldön rengetegen ismerik Budapestet, Magyarország ikonikus fővárosát, amely Közép-Európa egyik igazi világvárosa.

Ám Magyarországnak a történelem során számtalan fővárosa volt már, az egyes fővárosok kiléte pedig azon is múlt, hogy éppen a magyar kormány hova tudta áttenni a székhelyét.

Azt is kevesen tudják, hogy Pozsony volt az a magyar főváros, amely legtovább viselte eddig ezt a központi címet. Minden a Török Hódoltsággal kezdődött, majd csak a 19. században változik meg a helyzet. Korábban volt magyar főváros Esztergom és Székesfehérvár is, illetve sokáig volt a magyar királyok egyik központja többek között Visegrád is.

Debrecen pedig kétszer is volt rövid időre magyar főváros.

Kevesen tudják azonban, hogy a magyarok egyik fővárosa volt Gyulafehérvár, amely ma Romániában található. Az Erdélyi Fejedelemség fontos fővárosa volt, amely a szabad magyarok egyik bástyája is volt a török uralom időszakában a térségben.

Már a Római Birodalom is...

Erdély ősi történelmi fővárosa, amely nagyon fontos szerepet játszott a magyar történelemben, és később a román történelemben is. Gyulafehérvár már évezredekkel ezelőtt is lakott hely volt, már a magyaron honfoglalása előtt is fontos város volt, hiszen a Római Birodalom egyik provinciájának, Dacia-nak volt a központja. Akkor még más névvel, hiszen Gyulafehérvár ősi neve Apulum.

Ma Romániában, a történelmi Erdély területén Fehér megye székhelye.

A nevének az eredete az, hogy a római korszak alatt épített erőd falai fehér kövekből álltak, épp ezért lett az első neve Fehérvár is. Egykor az erdélyi gyula székvárosa is volt. Ma csupán a lakosság 2-3 százaléka magyar. 1910-ben még a lakosság 45 százaléka vallotta magát magyarnak a városban.

Később itt kiáltották ki Erdély és a Bánság egyesülését a Román Királysággal és itt koronázták meg a román királyt, I. Ferdinándot is.

Így néz ki Gyulafehérvár: