Petőfi, Pilvax és a rejtett történetek: tévhitek és érdekességek az 1848-as forradalomról

A mai belpolitikai helyzetben a figyelem kevésbé van az 1848-as forradalom emlékezetén, mintsem a pártok versengésén az áprilisi választások előtt, melyre tökéletes példa a Fideszhez köthető Békemenet, illetve a Tisza Párt által szervezett Nemzeti Menet. Persze mindenkinek van emléke az iskolákban tanult részletekről, az iskolai megemlékezésekről, de a jeles ünnepen érdemes eloszlatni néhány tévhitet, mely a márciusi ifjakkal kapcsolatban kering, illetve megosztani néhány érdekes tényt.

Sör, bor vagy kávé?

A Pilvaxban elsősorban a kávé és a bor dominált, ebben a korszakban ez volt az az ellentét, melyet ma a sörösök és a borosok testesítenek meg.

A findzsa- és a meszelypárt állt egymással szemben, a findzsa párt tagjai kávét ittak, a meszely párt tagjai a borra esküdtek, és ez a két emberfaj nem is igen ült egy asztalhoz – nyilatkozta Saly Noémi történész a HVG-nek.

A Pilvax esetében nem a fogyasztás, hanem a társasági lét volt a lényege, itt volt lehetősége a fiataloknak társalogni, olvasni, játszani, politizálni, nem véletlen tehát, hogy március 15-ének is ez a hely szolgált alapul.

Akikről kevés szó esik

Petőfi Sándor, Vasvári Pál vagy Jókai Mór szerepe amellett, hogy elvitathatatlan a forradalmi eseményekkel kapcsolatban, ennek emlékezetét gyakorlatilag minden magyar településen megtapasztalhatjuk utcák, terek, intézmények vagy városok neve esetén, elég Tiszavasvárira gondolni, mely 1952-ben kapta meg a nevét.

A forradalom heve viszont szánt a nőknek olyan szerepeket, melyek korábban nem adattak meg nekik. Amellett, hogy zászlóanyák voltak, segítkeztek a sebesültek ellátásában, lelkesítő beszédeket tarthattak, de például Meszlényi Terézia és Kossuth Zsuzsanna szervezték a sérültek ellátását, szervezőmunkát végeztek. A markotányos nők a harc sűrűjében voltak a honvédekkel, bajtársként szolgáltak.

Tévhitek március 15-ről

Bár a hagyomány, sőt egy emléktábla is úgy tartja, Petőfi a Múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti dalt, valójában a tömeg a múzeumkertben gyűlt össze, és a vers elszavalása is a múzeum épületén belül vagy a kertben történhetett, nem a ma ismert lépcsőn. Valószínűleg arról lehetett szó, hogy korábban már annyiszor elszavalta szerzeményét a költő, hogy nem akart önismétlésbe bocsátkozni, legalábbis így véli Katona Csaba történész.

Az 1848–49-es forradalom célja eredetileg nem a Habsburgoktól való teljes függetlenség kivívása volt, hanem a polgári átalakulás, a nemzeti önrendelkezés és az alkotmányos szabadságjogok megteremtése a Habsburg Birodalmon belül. Később persze előtérbe került ez is a harcok során.

Túlzó nacionalista szemléletre vall, hogy ez egy osztrák–magyar párharc lett volna, ez inkább a Horthy-korszak és a szocializmus hagyatéka. Míg a Habsburgok mellett is harcoltak magyarok, addig a forradalmárokhoz is csatlakoztak németek, lengyelek vagy szerbek, elég az aradi vértanúkra gondolni.

A következő napok inkább a 2026-os választásról, a Tisza Párt és a Fidesz párharcáról és a Békemenetről, valamint a Nemzeti Menetről fognak szólni, fontos azonban, hogy ne feledkezzünk meg a hőseinkről, akik életüket adták a szabadságunkért.

Beszélgetés Katona Csabával a Reformkorról, az 1848-as forradalom előzményeiről és utóhatásairól