Osztrák kém volt az 1848-as szabadságharc főparancsnoka - érdekes elmélet látott napvilágot a nemzeti hősünkről

Történelmünk egyik kiemelt eseménye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc - március 15-e nemzeti ünnep, Petőfi Sándor versei már az alsó tagozatban előkerülnek, és nincs hazánkban település Kossuth utca nélkül.

Ez minden bizonnyal nem független attól, hogy a 19. század volt Európában a modern nemzeteszme megszületésének az ideje - egészen eddig közel sem volt olyan hangsúlyos valakinek a nemzeti hovatartozása, a társadalmi rang sokkal többet nyomott a latban.

Bár ma a forradalomnak meglehetősen jó a marketingje, és egyértelműen pozitívumként van számon tartva, a kép azért ennél jóval árnyaltabb, és akkoriban azért bőven voltak magyar oldalról is olyanok, akik szemben álltak a nacionalista törekvésekkel, és nem szerették volna az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását - bizonyos elméletek szerint ide tartozott maga Görgei Artúr is, a forradalom egyik leghíresebb hadvezére, aki az utolsó ütközetet vezette a harcokban - a világosi fegyverletétel az orosz cár seregei előtt volt az események záró momentuma.

Görgei Artúr (születési neven keresztlevele szerint: Johannes Arthur Woldemár Görgey) polgári végzettségét tekintve vegyész (a szabadságharc előtt jelentős eredményeket ért el a tudományterületen), és 1849 augusztus 11. és 13. között még Magyarország teljhatalmú ura is volt.

Kéri Edit színművésznő és publicista (akinek a nevéhez fűződik többek között a Petőfit kereső barguzini, szibériai expedíció), akinek kutatási területe kifejezetten a '48-49-es szabadságharc volt, állította fel az elméletet, miszerint Görgei valójában Habsburg-kém volt, aki titokban végig a felkelés bukásán dolgozott.

Elméletének két kötetet is szentelt, aminek kulcsmomentuma Görgei testőr korában kapott, és a hivatalos történetírás szerint túlélt májbaja - Kéri Editnek ugyanis az az elmélete, hogy ezt Görgei nem élte túl, és a Habsburg-dinasztia ezt kihasználva egy másik személyt rakott a helyére. Mivel Görgei kamaszkorában hagyta el a családját, és csak felnőttkorában tért vissza, a külső változások így megmagyarázhatók voltak a család felé.

Kéri Edit szerint tehát a forradalom eleve bukásra volt ítélve, hisz a Kossuth által főparancsnoknak kinevezett Görgei valójában beépített ember volt, egy Habsburg-kém, aki folyamatosan jelentett a császári udvar felé.

Apró szépséghiba, hogy a történészszakma általános megítélése szerint két kötet ide vagy oda, az elméletnek az égvilágon semmi kézzelfogható bizonyítéka nincs. Herman Róbert történész több kérdést is megfogalmazott az elméletet cáfolandó, miszerint ha már 1839-ben "kicserélték" Görgeit, vajon honnan tudták, hogy 1848-ban forradalom fog kitörni?

Ráadásul Görgei tevékenyen kivette a részét a harcokból, a csatamezőn harcolt, gyakorlatilag bármikor eleshetett volna, és akkor a Habsburgok beépített ember nélkül maradnak - úgyhogy akkor biztosan több beépített emberük kellett volna, hogy legyen, így azonnal megkérdőjeleződhet az eddig feddhetetlennek hitt Kossuth vagy Damjanich szerepe is.

^{forrás: maszol.ro}