Cseh sztártörténész kimondta Trianonról amit eddig tilos volt, ez megrázza Magyarországot

A történelem viharai a Kárpát-medencében

A magyarság történelme a Kárpát-medencében bővelkedett a dicsőséges és a tragikus epizódokban is.

Talán az egyik legmeghatározóbb, máig érződő hatású az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés, aminek következtében megszűnt a monarchisztikus államforma, hazánk elvesztette történelmi területeink nagy részét, majd egyik napról a másikra magyarok millió lettek más államok állampolgárai.

A trianoni békeszerződés a mai napig konfliktus forrása a szomszédos országokkal: bár a térség legtöbb államával ma már közös szövetségi rendszer tagjai vagyunk, elég csak belegondolni, milyen a hangulat egy magyar-szlovák  vagy egy magyar-román focimeccsen, hogy lássuk, hogy a történelmi sebek bizony a mai napig nem gyógyultak be.

Trianon eltérő megítélése

Nem túl meglepő módon a trianoni döntés megítélése is meglehetősen más ezekben az államokban. Az önálló Szlovákiára - egy rövid időszakot leszámítva a második világháború alatt - egészen 1991-ig várni kellett, a trianoni szerződés után Csehszlovákia alakult meg, az eseményekkel pedig a kortárs cseh történészek is foglalkoztak.

E közülük az egyik legismertebb Jan Rychlík, aki a Győztesek és vesztesek című írásában a trianoni döntést nem nemzeti érzelmek, hanem történeti és politikai törvényszerűségek felől közelíti meg.

Rychlík szerint nincs és nem is lehet igazságos békekonferencia - a háborúk lezárásakor a győzteseket jutalmazzák, a veszteseket pedig megbüntetik, függetlenül attól, hogy az adott döntések hosszú távon milyen következményekkel járnak.

Jan Rychlík legérdekesebb megállapítása

A cseh történész nem vitatja, hogy a párizsi békekonferencián Magyarország számára kedvezőbb határok is elképzelhetők lettek volna.

Példaként említi Csallóköz vagy Rozsnyó vidékének megtartását, ám hozzáteszi, hogy a végleges döntések nem kizárólag etnikai szempontok mentén születtek: gazdasági, közlekedési, katonai és stratégiai megfontolások egyaránt szerepet játszottak abban, hogy a határok ott húzódtak meg, ahol végül meghúzták őket.

Az elemzésének egyik legfontosabb állítása viszont az, hogy a trianoni békeszerződés nyomán létrejött utódállamok egyike sem volt valódi nemzetállam.

Véleménye szerint a Kárpát-medencében eleve lehetetlen volt nemzetiségileg teljesen homogén államokat kialakítani, így Lengyelország, Csehszlovákia vagy a Jugoszláv Királyság létrejötte nem új minőséget hozott, csupán a felbomlott Osztrák-Magyar Monarchia kicsinyített másait, ezek az államalakulatok pedig óhatatlanul megörökölték a Monarchia nemzetiségi feszültségeit is.

A trianoni békeszerződés máig ható következményeiről Vujity Tvrtko forgatott alapos dokumentumfilmet:

_{forrás: ma7}