Titkos várost találtak Székesfehérvár alatt, elbetonozott ajtó rejti a magyar történelem legnagyobb szenzációját

A magyar történelem egyik legrejtélyesebb felfedezése kerülhetett napvilágra: kutatók szerint Székesfehérvár ősi városmagja alatt egy titkos földalatti hálózat húzódik, amely évszázadok óta rejtve maradt a szemek elől. A városi legendák már régóta emlegetik a koronázó bazilika alatti kazamaták és járatok rendszerét, de most először kerültek elő olyan bizonyítékok, amelyek megerősítik ezek létezését.

A föld alatti pince - és alagútrendszer Székesfehérvár mélyén

A feltárásokat végző szakemberek szerint a föld alatti pince- és alagútrendszer különböző korszakokból származó rétegekből áll, ami megnehezíti a pontos datálást.

Az egyik járatot például a város történelmi központja alatt fedezték fel, és úgy tűnik, hogy későbbi időszakban betonfalakkal zárták le, mintha valamit szándékosan akartak volna elrejteni.

A Székesfehérvár mélyén húzódó titkos útvonalak egy része valószínűleg vízvezetésre szolgált, míg más szakaszai emberek közlekedésére is alkalmasak lehettek.

A kutatók szerint ezek a földalatti terek akár különböző korszakokban is funkciót válthattak: volt idő, amikor raktárként, máskor menedékként, sőt, az egyik szakaszt feltehetően katonai célokra használták. A városi Urbex-rajongók és helytörténészek már évek óta gyanították, hogy a felszín alatt egy kiterjedt, elhagyatott hálózat húzódik, amely Székesfehérvár középkori múltjához köthető.

Az illetéktelen behatolás megelőzése - István király és az Árpád-házi uralkodók temetkezési helye

A történészek úgy vélik, hogy a most azonosított lejáratokat tudatosan elbetonozták, talán azért, hogy megóvják a szerkezeteket az összeomlástól, vagy hogy megakadályozzák az illetéktelen behatolást.

Az egyik ilyen, befalazott ajtó a feltételezések szerint közvetlenül a hajdani koronázó bazilika alatti járatrendszerhez vezethet. Ez a terület a magyar történelem tudatosabb megértésében kiemelt jelentőségű, hiszen itt temették el többek között István királyt és számos Árpád-házi uralkodót.

A föld alatti hálózat kiterjedése ismeretlen - a kazamaták szerepe a török uralom idején

A kutatók becslése szerint a járatok akár több száz méter hosszan is elnyúlhatnak, és valószínűleg összeköttetésben álltak a középkori városi infrastruktúrával. Egyes szakaszok a török uralom idején kazamata funkciót tölthettek be, mások pedig a 19. századi építkezések idején kerülhettek befalazásra.

Az eddigi feltárások mindössze a felszínt súrolják: a föld alatti pincerendszer valós kiterjedése, célja és történelmi szerepe továbbra is homályban marad. A szakemberek további vizsgálatokat terveznek, amelyek pontosabb képet adhatnak arról, mi rejtőzik Székesfehérvár mélyén.

Ha a feltételezések igaznak bizonyulnak, a Székesfehérvár alatt húzódó elhagyatott járatrendszer egykor akár a koronázó bazilika és a királyi palota titkos összeköttetését is szolgálhatta.

A kutatók szerint a fal mögött elzárt szakaszokban ősi kőboltozatok, középkori vízelvezető rendszerek és olyan termek rejtőzhetnek, ahol a királyi udvar tagjai menedéket találhattak ostrom idején.

Egyes források szerint itt tárolhatták a királyi levéltár egy részét is, további elméletek pedig kincsekre vagy rituális helyiségekre utalnak. A jelenleg elbetonozott ajtó mögött tehát nem pusztán üres alagutak, hanem a magyar történelem elveszett fejezetei várhatnak feltárásra.

A videóban látható kazamata-rendszer Székesfehérvár történelmi belvárosa alatt húzódik, közvetlenül a koronázóbazilika és a romkert környékén. Ez a terület a város legősibb magja, ahol egykor a királyi palota, a bazilika és a középkori városfalak is álltak. A feltételezések szerint a járatok innen ágaznak szét, és egyes szakaszaik akár a volt török fürdő vagy a Városház tér irányába is elnyúlhatnak: