Románia alatt rendkívüli dolgot találtak, Magyarország azonnal irigykedhet, ez átírja a régió történelmét

A történelemkönyvek lapjait mostantól valószínűleg újra kell írni, legalábbis ami Európa legkorábbi lakóit illeti. Egy nemzetközi tudóscsoport ugyanis egy olyan döbbenetes felfedezést tett a szomszédos Romániában, ami minden eddigi elméletet a feje tetejére állít. A lelet annyira jelentős, hogy nemcsak a régió, de az egész kontinens történelmét átformálja. A felfedezés egy csapásra Romániát helyezte az őstörténeti kutatások középpontjába és egy olyan címet adott nekik, amire valószínűleg minden környező ország, így Magyarország is azonnal irigykedhet. A tudósok megtalálták Európa legősibb lakóinak nyomait és a leletek kora mindenkit letaglózott.

A 2 millió éves rejtély a folyóvölgy mélyén

A szenzációs felfedezés helyszíne a romániai Olt folyó völgye, a Grăunceanu nevű lelőhely. A terület már régóta ismert a paleontológusok előtt, hiszen mamutok, orrszarvúak és kardfogú tigrisek maradványai is előkerültek innen.

Azt azonban senki sem sejtette, hogy a legfontosabb lelet mindvégig ott rejtőzött a több ezer állati csont között. A kutatócsoport, a legmodernebb technológiákat bevetve, aprólékos munkával vizsgálta át a leleteket.

Ekkor bukkantak rá több olyan állati csontra, amelyeken egyértelmű, mesterséges vágásnyomok voltak láthatók. Ezek a nyomok nem származhattak sem ragadozóktól, sem a természet erőitől. A jelek egyértelműen bizonyították, hogy a csontokat valaki kőeszközökkel dolgozta fel, hogy hozzájusson a húshoz és a velőhöz.

Európa legelső lakói

A valódi szenzációt azonban a leletek kora jelentette. A legkorszerűbb, urán-ólom alapú kormeghatározással a tudósok megállapították, hogy a vágásnyomokkal ellátott csontok legalább 1,95, de valószínűleg több mint 2 millió évesek.

Ez a felfedezés azért írja át a történelmet, mert eddig a tudomány úgy tartotta, hogy az ember legkorábbi ősei (homininák) csak jóval később, nagyjából 1,4 millió évvel ezelőtt jelentek meg Európában. A romániai lelet tehát több mint félmillió évvel tolja vissza az időben az ember európai megjelenését.

Ez azt jelenti, hogy a Grăunceanu lelőhely jelenleg Európa legrégebbi, bizonyítottan emberi tevékenységhez köthető helyszíne. A felfedezés egy csapásra a tudományos világ figyelmének középpontjába helyezte Romániát és bizonyára sok magyar régész és történész is irigykedve tekint a szomszédba ezért a páratlan leletért.

Mit árul el rólunk a felfedezés?

A lelet nemcsak a "mikor", hanem a "hogyan" kérdésére is új válaszokat ad. Az akkori környezet rekonstrukciója szerint a terület egy erdős-sztyeppés vidék volt, viszonylag enyhe, de évszakosan változó klímával. Ez azt bizonyítja, hogy a legkorábbi emberfélék már 2 millió évvel ezelőtt is rendkívül jól alkalmazkodtak a különböző környezeti feltételekhez és képesek voltak elhagyni Afrika meleg éghajlatát. A romániai felfedezés egy új, izgalmas fejezetet nyit az emberiség történetében.

A témában ezt a videót is érdemes megnézni!