A szlovák törikönyvben brutális névvel illetik Trianont, 2 szó, a magyarok sosem hallották még így

A 20. század a Kárpát-medencében

A Kárpát-medence történelme meglehetősen mozgalmas volt az évezredek alatt, a 20. század viszont valahogy még a szokásosnál is mozgalmasabbra sikerült - elvégre ritkán adatik meg az országok életében, hogy 30 év alatt két világháború is legyen.

Az első világháborút követően felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, a trianoni szerződések nyomán új államok születtek, Magyarország elvesztette területének és lakosságának nagy részét.

Ami a magyar közgondolkodásban a legnagyobb történelmi tragédia, azt a szomszédos államok egészen máshogyan élik meg: Romániában az Erdéllyel való egyesülés nemzeti ünnep - és természetesen a szlovákok sem látják annyira tragikusnak a helyzetet, mint mi magyarok.

Szlovákia történelme

Magyarországon akad egy politikailag nem túl korrekt vicc, miszerint "idősebb vagyok, mint Szlovákia" - az lehet, hogy politikailag nem túl korrekt, a történelemet szemlélve azonban mégis csak van valami alapja.

Bár Trianon után valóban jöttek létre új államok, Szlovákia nem volt közöttük, arra még a második világháborúig várni kellett (Adolf Hitlernek így voltaképp komoly érdemei voltak a történelemben először megjelenő önálló szlovák államiság létrejöttében), de az sem tartott sokáig, az állam neve ugyanis Csehszlovákia lett.

Az új állam déli határa viszont nagyjából megegyezett a jelenlegi szlovák-magyar határvonallal, így tulajdonképpen a trianoni kastélyban kijelölték a majdani szlovák állam határát is.

Így hívják a szlovákok Trianont

Minden bizonnyal ezért lehet az, hogy a mai modern Szlovákiában Trianont szinte alig emlegetik, még a szó sem szerepel igazán kiemelt helyen a helyi tankönyvekben, helyette inkább a "Szlovákia kiválása" kifejezést használják, ami pontosan erre a határkijelölésre utal, ami akkoriban még a csehszlovák és a magyar állam között történt meg.

A modern szlovák történelemszemléletben egyébként van egy igen érdekes jelenség, miszerint a szlovákság történelmét nem is etnikumként, hanem területként kezelik - így lesz például Pozsony a szlovák történelem szerves része, még akkor is, ha majd 800 évig a magyar államiság egyik központi helye volt.

Bajcsi Ildikó történész a szlovákok Trianon-értelmezéséről:

_{forrás: Kollai István  Zahorán Csaba - TRIANON A ROMÁN ÉS SZLOVÁK KÖZTUDATBAN}