Hazudtak az országnak József Attila haláláról, itt a bizonyíték, amely teljesen felülírja azt, amit eddig gondoltunk?

Generációk nőttek fel a tragikus történeten: József Attila, a 20. század egyik legnagyobb magyar költője, 1937. december 3-án Balatonszárszón egy tehervonat alá vetette magát, önkezével vetve véget zaklatott életének. Ez a hivatalos, tankönyvekben is szereplő verzió, amit szinte mindenki tényként kezel. De mi van, ha az egész nem igaz? Mi van, ha évtizedeken keresztül hazudtak az országnak a költőóriás haláláról? Egyre több bizonyíték és egy alapos nyomozati munka most egy olyan elméletet támaszt alá, ami teljesen felülírhat mindent, amit eddig gondoltunk.

A bizonyítékok, amik cáfolják az öngyilkosságot

Garamvölgyi László rendőrtábornok "Hogyan halt meg József Attila?" című könyvében aprólékos munkával veszi sorra azokat a tényeket, amelyek ellentmondanak az öngyilkosság elméletének. Ezek a legfontosabbak:

1. A hiányzó búcsúlevél: József Attila korábbi öngyilkossági kísérletei során mindig írt búcsúlevelet. Halála előtt azonban semmi ilyesmit nem hagyott hátra. Utolsó leveleiben új kötetéről, terveiről írt, ami egyértelműen egy pozitív jövőképre utal.
2. A "csoda" félreértelmezése: A Kozmutza Flórának írt mondatát - "Számomra csak egy csoda lehetséges és azt meg is teszem" - sokan az öngyilkosság bejelentéseként értelmezték. Azonban a költő épp házasodni készült, Flóra igent mondott neki és a decemberi esküvőt tervezgették. A "csoda" sokkal inkább a közös élet reményét jelenthette.
3. Az utolsó nap: A költő a halála napján feltűnően jó hangulatban volt, énekelt és amikor elindult utolsó sétájára, az ajtóból még visszaszólt, hogy "mindjárt visszajön". Ez nem egy öngyilkosságra készülő ember viselkedése.
4. A gyerekkori játék: József Attila Ferencvárosban nőtt fel, ahol a gyerekeknek mindennapos játék volt a vasúti kocsik közötti átbújás. A költő valószínűleg ezt a gyerekkori "mutatványt" akarta megismételni, de rosszul mérte fel a lassan induló szerelvény sebességét. Ez magyarázná, miért a vonat közepe alá került és miért nem egy átszáguldó gyorsvonat elé vetette magát, ami sokkal "biztosabb" módszer lett volna.

Garamvölgyi szerint a költő halála egy tragikus, végzetes baleset volt, nem pedig egy előre eltervezett öngyilkosság. Az elmélet szerint a költő megcsúszhatott a síneken és a szerelvény csatlakozó vasúti karja (az ún. "csatlás") halálos ütést mért a fejére, majd a szerelvény alá rántotta.

Miért hittük mégis az öngyilkosságot?

Az öngyilkosság-elméletnek is megvannak a maga erős érvei, amelyek miatt évtizedekig megkérdőjelezhetetlen volt.

• Mentális állapota: József Attila súlyos mentális problémákkal, valószínűleg borderline személyiségzavarral küzdött. Érzelmi állapota rendkívül ingadozó volt, így egy hirtelen impulzus, egy negatív élmény is kiválthatta belőle a végzetes tettet.
• Viszonzatlan szerelem: Bár Kozmutza Flóra igent mondott neki, mára tudjuk, hogy valójában Illyés Gyulába volt szerelmes és csak szánalomból, a költő megmentésének reményében fogadta el a lánykérést. Lehetséges, hogy József Attila ezt megérezte és a reménytelenség a halálba kergette.
• Utolsó versei: Az "Íme, hát megleltem hazámat" és más kései verseinek hangulata mélységesen pesszimista és lemondó, ami egyértelműen egy búcsúzkodó, az élettől elforduló lélek állapotát tükrözi.

Világszenzáció vagy feloldhatatlan rejtély?

A kérdés tehát továbbra is nyitott. A baleset-elmélet logikus és tényekkel alátámasztott, de az öngyilkosság pszichológiai és irodalmi érvei is erősek. A teljes igazságot valószínűleg sosem tudjuk meg. Egy dolog azonban biztos: akár tragikus baleset, akár elkeseredett öngyilkosság történt, a magyar irodalom egyik legnagyobb zsenijét veszítette el azon a fagyos decemberi estén. A halálának rejtélye pedig csak még inkább ráirányítja a figyelmet a befejezetlen, de így is halhatatlan életműre.

Tiszta szívvel ajánljuk a Reménytelenül című filmet is, amelynek előzetes itt megtekinthető. A legfrissebb alkotás az egykori legendás költőről: