Végig hazudtak József Attila haláláról, megdöbbentő új fejlemény írja át a költőfejedelem végzetéről szóló híreszteléseket

1937 decemberében, mindössze 32 évesen meghalt József Attila, a kor egyik ismert és népszerű, ugyanakkor még mindig feltörekvőben lévő költője. A balatonszárszói vasútállomáson előbb átbújt a sorompó alatt, majd megpróbált átcsúszni egy tehervonat alatt. A szerelvény azonban váratlanul elindult, a férfi koponyáját pedig bezúzta a kocsikat összekötő csavarkapocs. Már halott volt, amikor a sínek közé zuhant.

A halálát már akkor öngyilkosságnak próbálták beállítani, és ez a feltételezés azóta is élénken él a köztudatban. Pedig a körülmények fölöttébb gyanúsak, például az, hogy boncolás nélkül, meglehetősen gyorsan eltemették a költő testét, feltehetőleg azért, mert nem akartak botrányt az ügyből.

Garamvölgyi László dandártábornok, egykori nyomozó és az Országos Rendőr-főkapitányság hajdani szóvivője azok közé tartozik, akik nem akarják elfogadni a lassan kilenc évtizedes mítoszt valóságként. Szakmai szemmel vizsgálva az esetet valóban sok különös körülmény merül fel, amelyekről a szakember a napokban az Ultrahang Plusz nevű YouTube-csatornán is részletekbe menően beszélt.

Például arról, hogy József Attila akkori hangulata egyáltalán nem indokolta az öngyilkosság végrehajtását. Lektori állást ígértek neki, a Cserépfalvi Kiadó új kötet kiadását tervezte, és esélyes volt a Baumgarten-díjra is, az onnan származó pénz révén pedig nősülést tervezett.

„Ne zárjátok be az ajtót – s majd megmelegíted nekem a vacsorát”

– mondta indulás előtt a testvérének, Etának, márpedig ezek a szavak inkább egy tervező, optimista embertől származnak. A Demokrata című lap írása mindezt összehasonlítja a hasonló sorsú Latinovits Zoltán színész utolsó napjával. Látható, mekkora a kontraszt a kétfajta viselkedés között:

„Latinovits édesanyja mondta el nekem, hogy fia egyre jobban hergelte magát, nézte az órát, fel-alá járkált, borzasztó ideges volt, kiabált vele, szinte durva volt, amit nem szokott, és elrohant, becsapva az ajtót. A szárszóiak szerint előző nap virágot vitt (Szemesről) a szárszói József Attila emlék-sírra (már nem ott nyugodott). A Vigilia pedig nemsokára megírta, hogy Budapestről való indulása előtt letérdelve áldozott: Atyám, hosszú útra megyek.”

Az esetek többségében az öngyilkos előre eltervezi tettét, még a vonatot is kinézi magának. Általában a nyílt pályán veti elé magát a mozdonynak, néha lefekszik a sínre. József Attila tragédiája egészen másképp történt, ráadásul egy olyan tehervonattal, amelynek indulása a menetrendben sem szerepelt.

„Az orvosszakértő az eset másnapján elvégezte a holttesten a rutinvizsgálatot. Pontosan leírta a sérüléseket, és utána azt írta, hogy egyéb sérülés nincs a holttesten. Azt gondolom, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ki lehet zárni az öngyilkosságot, és egyetlen életképes verzió marad: az, hogy baleset történt”

– zárta Garamvölgyi László a beszélgetést.

Garamvölgyi László további izgalmas részleteket is kifejtett a mindmáig rejtélyes esetről: