promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Ismeretlen József Attila vers került elő, nem véletlen titkolták eddig, ronda szó is szerepel benne

Ismeretlen József Attila vers került elő, nem véletlen titkolták eddig, ronda szó is szerepel benne

Borítókép:  Székesfehérvár városi portál
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Ezt nem vártuk a magyar költőlegendától, pajzán iromány került elő tőle.

József Attila, az egyik legnagyobb magyar költő

József Attila neve a magyar költészetben, fogalom, alakja megkerülhetetlen az irodalomtörténetben - kiváló fordításokkal valószínűleg világirodalmi súlyú lehetne. Személyiséget és művészetét erős kettősség jellemezte: egyszerre volt a klasszikus lírai hang mestere és a modern költészet egyik legkockázatosabb újítója: életműve olyan mélységekbe és ellentmondásokba nyúl, amelyekhez kevés költő mert hozzáérni. Az élettörténete ismert és fájdalmas: nehéz gyerekkor, ösztöndíjak és kizárások, zaklatott szerelmek és halálos vég, költészete mégis máig eleven - nem egyszerűen kiállta az idő próbáját, hanem az örökérvényűség köszön vissza belőle.

Egy váratlan kétsoros: botrány vagy nyelvi játék?

Aki olvasta tőle a "Szabad ötletek jegyzéke"-t, annak nem lehet meglepő, hogy a magasztos líriai nyelv mesteri használata mellett a profán megfogalmazások sem voltak teljesen idegenek tőle.

Egy nem túl rég napvilágot szinte ismeretlen, mindössze két sorból álló vers, amelyet a kutatók József Attillának tulajdonítanak. A versben szereplő, elsőre meghökkentő sor: „Pénteken a teniszpályán megrúgtak a penisz táján.” A szöveg egy szalonbéli anekdota szerint egy irodalmi esten hangzott el 1937-ben és annak ellenére, hogy nem szerepel hivatalos kötetekben, a beszédhelyzet és az idézők személye alapján abszolút hitelesnek tekinthető, a csúnya szó ellenére is. A kétsoros nyelvi struktúrája a kecskerím műfajához áll közel, amit többek között Karinthy Frigyes is használt, ironikus, játékos szándékkal. A sor groteszk, meglepő és ironikus: ez pont az a kettősség, ami József Attila nyelvi zsenijét mindig is jellemezte.

Irodalomtörténeti jelentősége

Ez a kis vers nem pusztán egy meglepő sor a „komoly” József Attila-portréban. Inkább azt mutatja meg, amit a költő rajongói is gyakran hajlamosak elfelejteni: hogy Attila nemcsak szenvedő lángelme volt, hanem éles eszű, nyelvi szabadsággal élő, sőt: provokáló művész is. Egyetlen kétsoros is képes új fényt vetni egy életműre, és ez önmagában is mutatja: még mindig nem tudunk róla mindent. József Attila nemcsak a szív költője volt, hanem a merészség, a nyelvi kockázat és a gondolati szabadságé is.

József Attila azonban nem csak egy költő óriás volt, a pletykák szerint volt egy igazán gonosz és sötét oldala, ami még az irodalomkedvelők számára sem lenne szimpatikus: