
Ez a két szó csak egyszer szerepel József Attila összes versében
Olvass tovább...
Ezt nem vártuk a magyar költőlegendától, pajzán iromány került elő tőle.
József Attila neve a magyar költészetben, fogalom, alakja megkerülhetetlen az irodalomtörténetben - kiváló fordításokkal valószínűleg világirodalmi súlyú lehetne. Személyiséget és művészetét erős kettősség jellemezte: egyszerre volt a klasszikus lírai hang mestere és a modern költészet egyik legkockázatosabb újítója: életműve olyan mélységekbe és ellentmondásokba nyúl, amelyekhez kevés költő mert hozzáérni. Az élettörténete ismert és fájdalmas: nehéz gyerekkor, ösztöndíjak és kizárások, zaklatott szerelmek és halálos vég, költészete mégis máig eleven - nem egyszerűen kiállta az idő próbáját, hanem az örökérvényűség köszön vissza belőle.
Olvass tovább...
Aki olvasta tőle a "Szabad ötletek jegyzéke"-t, annak nem lehet meglepő, hogy a magasztos líriai nyelv mesteri használata mellett a profán megfogalmazások sem voltak teljesen idegenek tőle.
Egy nem túl rég napvilágot szinte ismeretlen, mindössze két sorból álló vers, amelyet a kutatók József Attillának tulajdonítanak. A versben szereplő, elsőre meghökkentő sor: „Pénteken a teniszpályán megrúgtak a penisz táján.” A szöveg egy szalonbéli anekdota szerint egy irodalmi esten hangzott el 1937-ben és annak ellenére, hogy nem szerepel hivatalos kötetekben, a beszédhelyzet és az idézők személye alapján abszolút hitelesnek tekinthető, a csúnya szó ellenére is. A kétsoros nyelvi struktúrája a kecskerím műfajához áll közel, amit többek között Karinthy Frigyes is használt, ironikus, játékos szándékkal. A sor groteszk, meglepő és ironikus: ez pont az a kettősség, ami József Attila nyelvi zsenijét mindig is jellemezte.
Olvass tovább...
Ez a kis vers nem pusztán egy meglepő sor a „komoly” József Attila-portréban. Inkább azt mutatja meg, amit a költő rajongói is gyakran hajlamosak elfelejteni: hogy Attila nemcsak szenvedő lángelme volt, hanem éles eszű, nyelvi szabadsággal élő, sőt: provokáló művész is. Egyetlen kétsoros is képes új fényt vetni egy életműre, és ez önmagában is mutatja: még mindig nem tudunk róla mindent. József Attila nemcsak a szív költője volt, hanem a merészség, a nyelvi kockázat és a gondolati szabadságé is.