Világszenzáció, megtalálták a magyar őshazát, nem onnan jöttünk, ahonnan eddig gondolták

A magyar őstörténet kérdései

A magyar őstörténet körül a mai napig rengeteg a kérdőjel - pedig ez nem volt mindig így. A 19. század közepéig magától értetődő volt a magyarság hun eredetének tudata: a krónikák, a hagyomány és a nemzeti identitás egyaránt Attila népéhez kötötte a magyarokat.

A nyelvtudomány fejlődésével azonban megjelent a finnugor nyelvrokonság elmélete, amely a magyar nyelvet az uráli nyelvcsaládba sorolta. Az idők során a nyelvi rokonságból valahogyan genetikai rokonság lett, a hun eredet háttérbe szorult.

Az utóbbi években azonban a tudomány új eszközei, a genetika és a régészet együttes vizsgálatai új fényt vetnek őseink útjára.

A honfoglalók eredete

Egy 2024-ben publikált, nemzetközi figyelmet kiváltó magyar kutatás a Cell folyóiratban számolt be eredményeiről: az ELTE és a HUN-REN kutatói 120 ősi genomot elemeztek a Volga és az Urál közötti térségből. Az adatok szerint a honfoglalók egy része a Dél-Urál környékéről származott, genetikai vonalaik egészen a Kr. u. 3. századig visszakövethetők.

A kutatók most továbbmentek, egy újabb vizsgálat után kimutatták, hogy az uráli úgynevezett karajakupovói kultúra népessége - a Kárpát-medencei honfoglalók legszorosabb genetikai párhuzama - az Urál két oldalán élő, egymással kapcsolatban álló közösségekből alakult ki.

Ez a népesség biológiai folytonosságot mutatott a térségben és szoros genetikai kapcsolatban állt a 10. századi Kárpát-medencei magyarsággal - a kutatók szerint ez megerősíti, hogy a magyarság etnogenezisének egyik kulcsterülete az Urál vidéke volt.

A hunok, a türkök és a genetika

A friss eredmények alapján a honfoglalók génállományában nem mutatható ki jelentős hun vagy kelet-ázsiai keveredés.

A karajakupovói kultúra népében a helyi, uráli folytonosság volt a meghatározó - ugyanakkor a kutatók nem zárják ki, hogy a magyarság útja során más, türk eredetű törzsekkel is kapcsolatba került.

A genetikai vizsgálatok mellett a régészet és a néprajzi kutatások mindig hangsúlyozzák, hogy a magyarság nem egyetlen pontból indult, hanem több, egymással rokon népelem összeolvadásából formálódott - a legújabb kutatások így nem rombolják, hanem árnyalják őstörténetünket.

Türk Attila régész a magyarok őshazájáról:

_{forrás: Mandiner}