Tolna vármegye alatt borzalmas dolgot fedeztek fel, ilyen nincs máshol a világon

Furcsa lelet Tolna vármegyében

Magyarországon abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy igen gazdag történelem vesz körbe bennünket: rég elfeledett falvak, ősi temetők és különös szokások lenyomatai bukkannak elő időről időre, amelyek újraírják múltunkat.

A Tolna megyei Mözs határában is ilyen szenzációs, mai szemmel nézve kicsit ijesztő felfedezés történt: egy V. századi temetőt tártak fel, ahol a sírok majdnem felében torzított koponyájú emberek nyugodtak.

A 96 sírból álló temető a hun kor idején működött, és egyedülálló Európában - sehol máshol nem találtak ilyen nagy arányban mesterségesen megnyújtott fejű temetkezéseket. A feltárások során házak, gödrök és mindennapi használati tárgyak is előkerültek, így nemcsak halottaikról, hanem az egykor itt élt emberek mindennapjairól is képet kaphatunk.

Népek olvasztótégelye

A mözsi közösség története a népvándorlás korába vezet vissza, amikor a hunok 375 után átlépték a Volgát, és nyugat felé indultak. A Kárpát-medence ekkor a birodalom egyik központjává vált, akkor pedig együtt népek, kultúrák, életmódok keveredtek össze.

A mözsi település lakói között ott voltak a helyi romanizált népesség tagjai, a keletről érkező bevándorlók, sőt, valószínűleg az egykori szövetséges népek leszármazottai is.

A leletek arról tanúskodnak, hogy a közösség nem az elit köreiből került ki: földbe mélyített házaik, egyszerű edényeik és viseleti tárgyaik a római hagyományok folytatásáról árulkodnak. A különböző eredetű csoportok azonban nem egymás ellen éltek, hanem egymás mellett, s idővel egyetlen, új identitású közösséggé formálódtak.

A hosszúkás fej mint az összetartozás jelképe

A koponyatorzítás szokása Közép-Ázsiából ered és a hunok révén terjedt el Európában. A csecsemők fejét szorosan betekerték, így a koponya hosszúkás, tojás alakúvá vált. Eredetileg rangot, méltóságot, fejezett ki - a hatalom jelképe volt. Ám Mözs lakói esetében másról lehetett szó: a torzított fejforma már nem az uralkodó réteg kiváltsága, hanem a közösségi hovatartozás szimbóluma lett.

A kutatások szerint a településen élők között egyre kevésbé számított, ki honnét jött - a "közös fejforma" az összetartozás jelképe lett. Az izotópos vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az első generáció bevándorlói itt haltak meg, gyermekeik pedig már helyben születtek, amikor azonban a 470-es évek körül a hun birodalom összeomlott, a település is hirtelen elnéptelenedett.

Videó a felfedezésről:

forrás: 24.hu