Brutális, amit a románok elraboltak Magyarországról, tömegszámra hordták ki, csak most tudunk pontos számokat

A viharos 20. század

A Kárpát-medence történelme mindig is viharos volt, de kevés korszak volt olyan megrázó, mint a 20. század eleje - az első világháború után a több mint ezeréves magyar királyság megszűnt létezni.

1918 őszén Károlyi Mihály pacifista kormánya a remélt béke érdekében letette a fegyvert, de a nagyhatalmak nem igazságos békét, hanem az ország feldarabolását hozták, a trianoni békeszerződés értelmében az ország elvesztette lakossága és területe nagy részét.

A katonai összeomlás, a társadalmi felfordulás és a gazdasági válság közepette 1919 márciusában kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A kommunista diktatúra rövid hónapjai alatt vörösterror, internálások és politikai gyilkosságok követték egymást, a fiatal állam a káoszba süllyedt.

Amikor idegen csizma taposta az országot

A hatalmi űrt kihasználva a román királyi hadsereg 1919 tavaszán átlépte a Marost és az antant hallgatólagos beleegyezésével elfoglalta Erdélyt, majd a Tiszáig nyomult előre. A magyar ellenállás - például a Székely Hadosztályé - hősies volt, de túl későn szerveződött.

Júliusban a románok átkeltek a Tiszán és augusztus 4-én bevonultak Budapestre, majd egészen Győrig jutottak. A megszállás alatt az országot módszeresen kifosztották: leszerelték a gyárakat, elhurcolták a vasúti kocsikat, mozdonyokat, mezőgazdasági gépeket, sőt a haszonállatok felét is elhajtották. A román kormány parancsára mintegy 25 milliárd korona értékű vagyont szállítottak el - az ország szó szerint kiürült.

A román megszállás véres árnyéka

A rablásnál is sötétebb volt a megtorlás. Kutatások szerint több mint 2500 magyar civil és katona esett áldozatul a román-magyar háború és az azt követő megszállás során. Tömeges kivégzések, bosszúhadjáratok és véletlenszerű mészárlások zajlottak az Alföld településein: Hatvanban, Monoron, Hódmezővásárhelyen, Fegyverneken és másutt.

A nagyhatalmak tiltakozása kevés volt - a megszállók hónapokig maradtak, miközben Magyarország térdre kényszerült. A korszak borzalmai máig nem kapták meg méltó helyüket a nemzeti emlékezetben, pedig az 1919–1920-as román megszállás nemcsak a háború utáni tragédiák, hanem a 20. századi magyar sors egyik legsötétebb fejezete.

Dokumentumfilm a Tanácsköztársaságról:

_{forrás: Demokrata}