Meghamisították a magyar történelmet az angolok, gyalázatos dolog derült ki

Az Artúr-mondakör és a Kerekasztal lovagjainak története a nyugati kultúra egyik alapköve. Generációk nőttek fel a bátor lovagok, a varázslatos Excalibur és a hős Lancelot legendáin. Azt azonban eddig senki sem gondolta volna, hogy a leghíresebb lovag, Artúr király legjobb barátja és egyben legnagyobb riválisa valójában magyar gyökerekkel rendelkezhet. Egy történész legújabb kutatásai szerint ugyanis egyre több a bizonyíték arra, hogy Lancelot alakját nem másról, mint az egyik legnagyobb magyar királyról, Szent Lászlóról mintázták. A felfedezés alapjaiban rengetheti meg mindazt, amit a lovagi kultúráról és a magyar történelem európai hatásáról eddig gondoltunk.

A magyar király, aki meghódította Európát

Szent László a 11. század végén uralkodott és már életében legendává vált. A HelloMagyar.hu által is bemutatott elmélet szerint a lovagkirály hőstettei - a lányrabló kun vitéz legyőzése, a hit védelme, a nők és a gyengék oltalmazása - nemcsak a magyar nép emlékezetében éltek tovább, hanem a középkori Európa kulturális vérkeringésébe is bekerültek.

Stephen Pow történész szerint a 12. században, amikor III. Béla királyunk udvara szoros dinasztikus kapcsolatba került a francia arisztokráciával, a magyar király legendái inspirációként szolgálhattak a korabeli írók számára.

Ebben a pezsgő kulturális közegben kezdte el Chrétien de Troyes, a híres francia költő lejegyezni a Kerekasztal lovagjainak történeteit, köztük Lancelot kalandjait. A kérdés az: puszta véletlen lenne a sok hasonlóság a magyar szent és a brit lovag között?

A megdöbbentő párhuzamok

Stephen Pow kutatásai szerint a hasonlóságok túlmutatnak a véletlenen.

• A név: Lancelot neve etimológiailag a László latin megfelelőjéből, a Ladislaus-ból származhat.
• A párbaj: Mindkét hős legendájában központi motívum a fa alatt vívott párbaj, ahol a tét egy nő kiszabadítása.
• A karakter: A nők és a gyengék védelme, az önfeláldozó hősiesség és a keresztény hit melletti kiállás mindkét karakter alapvető jellemvonása. Ez a fajta lovagi ideál a 12. században még korántsem volt annyira elterjedt.
• A fehér ló: Lászlót gyakran ábrázolták fehér lovon, ami a tisztaságot és az igazságosságot szimbolizálta. Lancelot történeteiben a fehér ló szintén a királyhoz való hűség jelképe.

A Szent László-legenda freskói rendkívül népszerűek voltak a korabeli templomokban, így a történetek képi formában is könnyen eljuthattak a nyugat-európai udvarokba és kolostorokba, ahol a lovagregények szerzői megfordulhattak.

Meghamisították a történelmet?

Bár közvetlen, írásos bizonyíték egyelőre nincs arra, hogy Chrétien de Troyes ismerte volna Szent László legendáit, a párhuzamok rendkívül erősek. Elképzelhető, hogy a magyar király hőstetteinek híre szájhagyomány útján vagy a vándorló szerzetesek, lovagok közvetítésével jutott el Franciaországba, ahol beépült az akkor formálódó Artúr-mondakörbe.

Az elmélet, ha bizonyítást nyer, azt jelentené, hogy a nyugati kultúra egyik legfontosabb hősfigurájának megalkotásához egy magyar király szolgáltatta a mintát.

Ez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy a magyar történelem sokkal mélyebb nyomot hagyott Európa kulturális örökségében, mint azt eddig gondoltuk.

_{Forrás: Hellomagyar.hu}