Elképesztő lelet a köztársasági elnök palotájában, új fénybe helyezi a magyar történelmet

A rejtélyes szarkofág a Sándor-palota kertjében

A Budai Vár szívében, a Sándor-palota díszkertjében sétálva az ember könnyen elhaladhatt egy különös kőkoporsó mellett. Tájékoztató tábla nincs mellette, a rajta látható latin felirat pedig kevesek számára érthető. A szöveg szerint egy Aurelius Mucatra nevű római tisztjelölt és felesége, Obsenia Opes számára készült sírláda, valamikor a Kr. u. 3. században. A szarkofág azonban évszázadokon át rejtélyekbe burkolózott: vajon hogyan került ide és mi köze lehet Magyarország utolsó Árpád-házi királyához?

A válasz a történelem mélyéről bukkan elő. A koporsót 1972-ben, a budai Várszínház felújítása előtt végzett ásatások során találták meg. Az egykori ferences, majd minorita templom falai közül került elő, pontosan onnan, ahol a krónikák szerint III. Andrást, „az utolsó aranyágacskát” temették el 1301-ben.

A véletlen felfedezés nyomán azonnal felmerült: lehetséges, hogy a király földi maradványait ebbe a római kőkoporsóba helyezték?

III. András - az utolsó Árpád-házi király

III. András élete regénybe illő. Vitatott származású „velencei hercegként” került a magyar trónra 1290-ben, miután Kun László meghalt utód nélkül. Uralkodását sokan nem ismerték el, az Anjou-ház trónkövetelői árnyékként kísérték végig rövid, tíz és fél évig tartó királyságát. Mégis, ő volt az, aki utolsóként képviselte Szent István vérvonalát.

Január 14-én, váratlanul halt meg a budai várban. A Képes krónika, Hess András Budai krónikája és számos későbbi forrás egybehangzóan állítja: a Szent János evangélista templomban, a minorita barátoknál temették el. Halála a magyar történelem egyik legdrámaibb fordulópontját hozta: kihalt az Árpád-ház férfiága, a nemzet pedig „Rákhel siralmával” gyászolta elvesztett királyát.

Nem tudjuk, milyen pompával temették, de valószínű, hogy méltó nyughelyet kerestek számára. A kor szokása szerint a templom padlója alá süllyesztették a sírt, díszes síremlék nélkül. Így illik össze a kép a rejtélyes római szarkofággal: egy már meglévő, szépen faragott kőkoporsóba helyezhették a testét, amely évszázadokon át a föld alatt maradt.

A szarkofág titka és jövője

A kőkoporsó a 20. századi feltárás után sokáig az Aquincumi Múzeumban porosodott, majd 2005-ben került át mai helyére, a Sándor-palota díszkertjébe. A látogatók többsége azonban ma sem sejti, hogy nem pusztán egy római kori kődarabot látnak, hanem talán III. András, az utolsó Árpád-házi király nyughelyét.

A régészek között ma sincs teljes egyetértés, de egyre több jel erősíti, hogy a szarkofág valóban a király koporsója lehetett. Ha így van, akkor ez az egyszerűen kiállított kőtömb nemcsak a római kor, hanem a magyar középkor egyik legfontosabb emléke.

Éppen ezért sokan javasolják, hogy a Sándor-palota kertjében álló sírládát kísérje méltó tájékoztatás. Nem pusztán a latin feliratot kellene ismertetni, hanem azt is, hogy valószínűleg itt pihenhetett az a király, akivel lezárult a Szent István által alapított dinasztia története.

Előadás III. Andrásról:

_{forrás: orszagut}