Alapjában rengeti meg a magyar történelmet egy ősi dokumentum népünk eredetéről, a honfoglalókról

A honfoglalás előtti magyarság történetével ősi muszlim források is foglalkoztak, amiből a kettős uralmi rendszerre, vagyis a kazárok és a türkök rendszereként is ismert kettős fejedelemségre lehet következtetni. A bizánciak a Birodalom kormányzásáról című művükben azonban már úgy vélik, hogy csak egy fejedelem lehetett, mindenki más alárendeltnek számított. Talán ebben rejlik az igazság.

Sudár Balázs történész szerint ugyanis kezdetleges államszerveződési formaként nem valószínű, hogy létrejött volna a kettős fejedelemség, és sokkal valószínűbb, hogy a magyarságnak két fő ága volt, külön-külön fejedelmekkel, a Dzsula/Gyula pedig nem egy méltóságnév volt.

Gyulának hívhatták a keleti magyarok vezetőjét

Az elképzelés alapján a két csoport szorosan kapcsolódott egymáshoz, ám a honfoglalás előtti időszakról meglehetősen keveset tudni, így feltevés csupán az is, hogy a honfoglaló magyarság egy jóval kisebb létszámú csoport volt, az úgynevezett keleti nép pedig jelentősebb.

Álmos bár fontos részt vállalhatott a honfoglalásban, ő maga sosem érhetett el az újhazába, Árpád népe viszont folytatta a vándorlást, és jelentősebb stabilitást adhatott számukra a Kárpát-medence, mint a hátramaradt, nagyobb csoportnak.

De mégis mi lett a keleten maradtakkal?

Egyes feltételezések szerint a magyarság ráadásul nem kettő, hanem három részre vált, a Kárpát-medence mellett pedig a Volgától nyugatra és az észak-kaukázusi Kubáni-alföldön is számottevő lehetett az ősmagyarok száma.

Nem tudni, hogy a keleten maradtak mennyire voltak politikailag, társadalmilag szervezettek, az viszont elég valószínűnek tűnik, hogy volt kapcsolattartás az óhaza és az újhaza között – még ha az idővel egyre ritkulóban is volt.

Ami szintén ehhez kapcsolódó érdekesség, hogy Julianus barát első keleti útja során ezekből az információkból meríthetett, és így bukkanhatott rá a Volga mentén arra a magyar nyelven beszélő asszonyra, aki végül elvezette őt az óhazába.

Sudár Balázs előadásában ezekre a kérdésekre keresi a választ:

Forrás: vasarnap.hu