A honfoglaló magyarok találtak valamit a Kárpát-medencében, amiről a törikönyvek nem írnak

Ismert tény, hogy a Kárpát-medence már a magyarok érkezése előtt is lakott volt, többek között a rómaiak is megvetették itt a lábukat, hiszen fontos kereskedelmi útvonal vezetett kelet felé a Kárpát-medencéből. A honfoglalást megelőző évszázadokban germánok, szláv népek, a középső és északi területeken földműves népek vetették meg lábukat, ám arról, hogy pontosan mit láthattak az első magyarok, csak kevés emlék maradt fenn, inkább csak legendáriumok.

Évezredes legendák után kutatnak ma is

A legérdekesebb ezek közül egy ősi város volt, amit a 13. században Kézai Simon és Anonymus is megemlített. Kézai az Aquincumban talált római sírfeliratokat kapcsolta össze a várossal, és azt az időszámításunk utáni 5. században élt Attilához, a hunok királyához kötötte.

Kézai konkrétan Attila városaként és Szikambriaként hivatkozott rá, utóbbi név már az Aethicus fiktívnek vélt útikönyvében is feltűnt, ám helyszínét máshová tették, alapítóit pedig trójai menekülteknek tartották.

Viterbói Gottfried történetíró szintén a 12. században elmélkedett az ősi városról, ő Régi Magyarországnak nevezte és a Pannóniába bevándorló frankokhoz köti a város létesítését. Ő is a Szikambria nevet használta, csakúgy, mint Anonymus, aki a Gesta Hungarorum című művében az alábbit írta Attila vélt városáról:

"A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezik el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajóztak át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lévő összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet."

De hol lehetett a titkos, ősi város?

A leírás alapján valószínűleg már a honfoglalók is javarészt csak romokat találtak, a mai óbuda és környéke, illetve a budakalászi és pomázi területek környékén. A Szikambria-elmélet egészen a 17. századig népszerű volt, a várost pedig Ősbudaként is emlegették.

A modern kori kutatások többnyire szintén Pomázt és Budakalászt említik az egykori város helyszíneként – de a Pilis környékén található ősi romokat is megemlítették. Több kutatócsoport is alakult, a tájrekonstrukciós kutatások vélhetően itt is újabb válaszokkal tudnának szolgálni.

Az ősi város története rendkívül színes, évszázadokon keresztül rengeteg kutató fejtette ki elméleteit, falai állítólag ma is láthatók:

Forrás: Hungaropedia