Ukrajnához került az a magyar dolog, ami Európában is szenzáció volt

Európa középpontja, amely egykor Magyarországé volt

Van egy apró település, amelyről kevesen tudják, hogy egykor Magyarország településeként tartották számon, ma azonban már Ukrajna része.

Az ukránul Gyilove néven számontartott település Kárpátalja Rahói járásában fekszik, a Tisza partján, a Máramarosi-havasok lábánál. Ez az a hely, amelyet az Osztrák–Magyar Monarchia Térképészeti Intézete 1887-ben Európa földrajzi középpontjaként határozott meg.

A falu határában álló obeliszk ma is emlékeztet arra, hogy itt jelölték ki Európa földrajzi középpontját.

A kőoszlopon latin nyelvű felirat olvasható: „Locus perennis medius Europae”, ami azt jelenti, hogy „Európa örök közepe”. A helyet azóta több alkalommal felújították, legutóbb 1977-ben, amikor egy szocreál stílusú emlékművet is építettek mellé. A látogatók máig megtalálhatják az emlékoszlopot, ha Rahó felől haladnak a főút mentén, Körtelep irányában.

A magyar múltú kárpátaljai település, amely Európa középpontjában született újjá

A település története legalább annyira színes, mint földrajzi jelentősége. Első írásos említése 1615-ből származik, Tribusfalvaként. A 19. században vas- és üveggyárak működtek itt, amelyek a magyar és német családokat vonzották a térségbe.

A Terebesfejérpatak név 1901-ben rögzült hivatalosan, a két korábbi település – Terebes és Fejérpatak – összeolvadása után. A névben szereplő „Fejér-patak” a Tiszába ömlő Bilij patakra utal, amely a falu életének központi eleme volt.

A trianoni döntést követően a térség – sok más kárpátaljai településhez hasonlóan – levált Magyarországról, és előbb Csehszlovákiához, majd 1939-ben ismét rövid időre Magyarországhoz tartozott. 1944 után a terület a Szovjetunió fennhatósága alá került, majd az ország felbomlását követően az önálló Ukrajna részévé vált. A változó politikai helyzet ellenére a közösség identitása megmaradt: még ma is élnek itt magyar családok, és a kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi szervezete 1989 óta működik.

Földrajzilag a térség különösen érdekes: a Tisza völgye, a Máramarosi-havasok csúcsai és a természetes határként kanyargó folyó sajátos mikroklímát teremtenek.

Az 1940 méter magas Pop Iván-hegy uralja a tájat, és a környék egyik legjellegzetesebb pontjaként emelkedik a Máramarosi-havasok fölé.

A településen élők életét évszázadokon át a hegyek, a faipar és a patak vize formálta

A faluban álló görögkatolikus templom 1750-ben épült, és a Szovjetunió idején múzeumként szolgált, majd a rendszerváltás után újra visszakerült az egyházhoz.

Ha valaki Kárpátalján jár, és érdeklődik a különleges helyek iránt, Terebesfejérpatak kihagyhatatlan látnivalókat kínál. 

Európa közepének kijelölt pontja így már nem a régi Magyarország térképén szerepel, hanem Ukrajna dombjai között.

Az alábbi felvétel Ділове (Gyilove / Terebesfejérpatak) faluba kalauzol el, ahol bemutatják az ott élők autentikus kultúráját: 

Forrás: Wikipédia