
A kínaiak olyat nevet adtak a magyaroknak, ami felfoghatatlan, senki nem mer így hívni minket
Olvass tovább...
A kutatók nem sejtették, hogy egy 500 éves biológiai bombát szabadítanak a világra.
A fáraók átka a popkultúra egyik legismertebb legendája, de kevesen tudják, hogy a történelem egyik leghátborzongatóbb, sírkamrához köthető tragédiája nem Egyiptomban, hanem a szomszédban, Lengyelországban történt, egy magyar származású király sírjának felnyitásakor. Amikor a tudósok 1973-ban, közel 500 év után feltárták az uralkodó végső nyughelyét, egy láthatatlan, halálos erővel találták szembe magukat. A kutatócsoport tagjai egymás után haltak meg, a világ pedig egy biológiai bombaként ketyegő sírkamra rémisztő valóságával szembesült.
Olvass tovább...
A történet főszereplője IV. Kázmér lengyel király, a Jagelló-ház tagja, aki ereiben magyar vért is hordozott, hiszen anyja, Zsófia királyné a magyar Holszański hercegi családból származott. Kázmér 1492-ben halt meg és a krakkói Wawel-katedrálisban temették el. A sírját évszázadokon át senki nem bolygatta, egészen 1973-ig. Ekkor egy 12 fős kutatócsoport, a későbbi II. János Pál pápa (akkor még krakkói érsek) engedélyével, hozzálátott a sír felnyitásához.
A tudósok izgatottan várták, mit rejt a fél évezredes sírkamra, de a kíváncsiságukért a legmagasabb árat fizették. A 12 fős csapatból a sír felnyitását követő hetekben és hónapokban tízen rejtélyes körülmények között meghaltak.
A sajtó azonnal a "király átkáról" kezdett beszélni, de a tudományos vizsgálatok egy sokkal rémisztőbb magyarázatot tártak fel.
Olvass tovább...
A kutatók halálát nem egy ősi átok, hanem egy láthatatlan gyilkos, az Aspergillus nevű penészgomba okozta. A király holtteste, a fa és a gyanta keveréke, amivel a koporsót lezárták, tökéletes táptalajt biztosított a gombák számára, amelyek 500 éven keresztül háborítatlanul szaporodhattak a lezárt, sötét és nedves sírkamrában. Amikor a régészek felnyitották a sírt, a levegőbe került gombaspórák belélegzése súlyos, halálos tüdőgyulladást és fertőzéseket okozott náluk.
A felfedezés tudományos magyarázatot adott a Tutanhamon sírjának felnyitása után elhunyt Lord Carnarvon halálára is, akinek esetében szintén felmerült a gombamérgezés gyanúja. IV. Kázmér sírja egy biológiai bombává változott az évszázadok során, tragikus módon bizonyítva, hogy a múlt rejtélyei néha sokkal veszélyesebbek, mint bármilyen természetfeletti átok.