A kínaiak olyat nevet adtak a magyaroknak, ami felfoghatatlan, senki nem mer így hívni minket

A magyar őstörténetünk nyomában - két világ határán

A magyar őstörténet kérdése a mai napig élénk viták tárgya, hiszen a népünk eredetét többféle elmélet is igyekszik magyarázni.

Az akadémiai álláspont szerint a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik, s ez a kapcsolat elsősorban nyelvészeti bizonyítékokon nyugszik, ami egy idő után genetikai rokonsággá is alakult.

Ezzel szemben sokan a hun–magyar rokonság elméletét tartják hitelesebbnek, történeti és kulturális párhuzamokat keresve a keleti sztyeppék népeivel.

Krónikáink, mint például a *Képes Krónika* vagy Anonymus *Gesta Hungarorum* műve, a hun örökséget említik,és Attila királyt a magyarok ősének tekintik - ráadásul a finnugor elmélet 19. századi megjelenéséig a lakosság is a hun rokonságot kezelte evidenciaként.

Kassai Lajos kutatásai

A vitákon túl vannak, akik nem elméletben, hanem tettekben keresik a gyökereket.

Kassai Lajos, a nemzetközileg elismert lovasíjász, ezt a szemléletet képviseli. A híres gondolat szerint "nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit ők követtek" - vagyis az ősi értékeket, a természethez és a közösséghez fűződő kapcsolatot kell újraéleszteni, ő pedig ezt qz elvet maximálisan a gyakorlatba ülteti.

Kassai nemcsak Magyarországon épített fel egy saját, hagyományőrző világot, hanem el is utazott Kínába, a Belső-Mongólia tartományi központjába, Hohhotba. Ott, a Hun Múzeumban olyan fogadtatásban részesült, ami új megvilágításba helyezi a magyar őstörténet kérdését.

A hunok és a magyarok emlékezete Ázsiában

Hohhotban a hunok történelmi örökségét őrzik, és a helyi kutatók a magyarokat a hunok rokonainak tartják. A kínai nyelvben külön írásjel létezik a *hun* (magyar) szóra - ezt kizárólag két összefüggésben használják: a hunokra és Magyarország nevében.

A múzeum vezetője szerint mintegy ezer, közös eredetű szó található a mongol és a magyar nyelvben. Bár az itthoni akadémia némileg negligálja ezt a szálat, a kulturális kapcsolatok kézzelfoghatóak.

A történelmi emlékezet és a hagyományok ma is híd szerepét töltik be Kelet és Nyugat között - ahogy Kassai Lajos is mutatja, a magyarság igazi ereje nem abban rejlik, hogy honnan jöttünk, hanem abban, mit viszünk tovább őseink szelleméből.

Kassai Lajosról dokumentumfilm is készült, a hun múzeum Belső-Mongóliában a 22. perctől látható: