Előkerült Kádár utolsó beszéde, titkos hangfelvételen brutális dolgokat mond, amiről eddig senki nem mert beszélni?

A 20. század viharai

Kevés olyan mozgalmas időszak volt a magyar történelemben, mint a 20. század: 1900-ban még létezett az Osztrák-Magyar Monarchia Ferenc Józseffel az élén, 1989-ben pedig már Kádár Jánost temették, mint a Magyar Népköztársaság egykori főtitkárát.

A kontinens összehozott két világháborút, ezeréves rendszerek dőltek meg, a Szovjetunió létrejötte egész Európát átrajzolta, a második világháború után hazánkban is kialakult a kommunista berendezkedés.

A Kádár-korszak

A kezdeti vad évek Rákosi Mátyás nevéhez köthetők, az 1956-os forradalom után viszont konszolidáció kezdődött, ami alatt szép lassan Magyarország vált a keleti blokkon belül a "legvidámabb barakká", ez az időszak pedig egyértelműen Kádár János nevéhez köthető.

Kádár János meglehetősen ellentmondásos vezető volt, pozícióját igen kevéssé köszönhette politikai zsenialitásának. Abban az időszakban a szovjetek egyetértése nélkül senki nem kerülhetett ilyen magas pozícióba, Kádárral is 1956-ban közölték Moszkvában, hogy ő van kinézve erre a pozícióra.

Bár 15 év után kérte a szovjet elvtársaktól a nyugdíjazását, ezt nem engedték ki, így majdnem élete végéig hivatalban maradt, csak 1989-ben, már súlyos betegen fosztották meg a pozíciójától.

Ebben az évben, már a leváltása után adta elő utolsó beszédét az MSZMP kongresszusán zárt körben, a kórházból kiszökve - a beszéd általános döbbenetet keltett, több titkárnő elsírta magát, az elhangzása után szünetet kellett elrendelni.

Az utolsó beszéd

Az agg pártvezér több, mint egy órán keresztült beszélt, papír nélkül. Szinte minden előkerült, ami az akkorra már meglehetősen zaklatott gondolataiban kavargott, a mondandó kusza és rendezetlen volt, mégis érződött rajta, hogy ez valójában egy kései önigazolás, mentegetőzés a múltért.

Szó esett 1956-ról, a forradalomról és a megtorlásról, Nagy Imréről, saját betegségéről, feleségéről, állapotáról, sőt, tolmácsok kivégzéséről is a végtelennek tűnő, széttartó vallomásban.

A több mint egyórás monológ hosszú ideig a nyilvánosság számára ismeretlen maradt, s ma sem lehet kommentelni a YouTube-on, csak meghallgatni. Történészek és irodalmárok fogtak hozzá a zavaros szöveg értelmezéséhez, még színdarab is született belőle.

Az egészen biztos, hogy páratlan kordokumentumról van szó, amelyhez hasonlót aligha találni bárhol a világon - a szöveg meglehetősen zavaros, IDE kattintva viszont teljes terjedelmében elolvasható.

A felvétel az utolsó beszédről: