
Kádár János utolsó beszéde az egész parlamentet sokkolta, a titkárnők zokogásban törtek ki, az ülést berekesztették
Olvass tovább...
A pártfőtitkár egyik legbátrabb húzása volt.
Kádár János minden kétséget kizáróan a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb politikusa - neve egy egész korszakot fémjelez, az MSZP főtitkáraként az ország első számú vezetője volt 1956-tól a rendszerváltás közvetlenül megelőző időkig.
Ha volt eszmei irányzat, ami tabunak számított a szocializmusban, akkor az a nacionalizmus és az irredentizmus volt: a trianoni határok megmásíthatatlansága a kommunista államvezetés egyik dogmája volt, fel sem merülhetett témaként a közbeszédben.
Olvass tovább...
Azt sem mondhatjuk túl jellemzőnek, hogy a szovjet vezetéssel gyakran helyezkedtek volna szembe a magyar elvtársak, ezért is érdekes a '60-as évek végén, '70-es évek elején elkezdett új gazdasági mechanizmus.
Kádár János óvatos reformokkal igyekezett megújítani a magyar gazdaságot - nem túl meglepő módon ez viszont nem annyira nyerte el a Szovjetunió tetszését. A helyzet odáig eszkalálódott, hogy 1972-ben Leonyid Brezsnyev személyes audiencián fogadta Kádár Jánost a szovjet elit számára fenntartott vadászkastélyban, ahol közölte vele, hogy a reformokat le kell állítani, mivel azok már veszélyeztetik a szocialista államberendezkedés alapját jelentő állami tulajdonlást is.
Olvass tovább...
Az MSZMP főtitkára nem arról híresült el, hogy önálló és konfrontatív módon viszonyult volna a szovjet "főnökséghez", a meghallgatáson azonban mégis igyekezett Brezsnyevvel szemben megvédeni az álláspontját és a reformok szükségessége mellett érvelni - a beszélgetés során pedig egészen példátlan módon még a trianoni békeszerződés hatásait is felhozta.
Bár konkrétan nem mondta ki, mégis egyértelműen utalt rá: érvelésében kifejtette, hogy Magyarországon egy ezer év alatt kialakult gazdasági rendszer volt, majd az ország területe hirtelen a harmadára csökkent, ehhez pedig roppant nehéz alkalmazkodni.
A levéltári feljegyzések szerint ezen Brezsney igen csak meglepődött, de különösebb retorzió nem érte Kádárt a "revizionista" megjegyzés miatt - bár a reformok le lettek állítva, Kádár János hatalomban maradhatott egészen az 1989-es "nyugdíjazásáig".
Kádár János mindennapjai - Dr. Majtényi György előadása:
forrás: 24.hu