Kádár János utolsó beszéde az egész parlamentet sokkolta, a titkárnők zokogásban törtek ki, az ülést berekesztették

Magyarország a 20. században

A 20. század viharai nem kímélték hazánkat sem: országunk 1900-ban még Osztrák-Magyar Monarchia volt, a végére pedig több rendszerváltást megérve a korábbinál sokkal kisebb területtel már Magyar Köztársaságként ment át az új évezredbe.

A leghosszabb ideig tartó korszak a második világháború után kezdődött: a szovjet katonák megszállták hazánkat, és a Moszkvából hazatérő politikusgárda Rákosi Mátyás vezetésével el is kezdte a kommunista diktatúra kiépítését, és legkésőbb 1949-re már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a kommunizmus réme visszatért.

A diktatúra első szakasza tulajdonképpen az 1956-os forradalomig tartott, ami után egyfajta konszolidáció kezdődött el, Ekkor került előtérbe Kádár János, aki tulajdonképpen az ország vezetője lett mint a kommunista párt főtitkára - ebben a pozícióban is maradt egészen 1989-ig, amikor is a halála előtt pár hónappal minden tisztségéből fölmentették.

Kádár János utolsó beszéde

A cikk kereteit a korszak politikai értékélése minden bizonnyal szétfeszítené, így inkább egy érdekessége szorítkozunk, amiről nem sokan tudnak itthon - nevezeten Kádár János utolsó elmondott beszédére.

Kádár János ezt a beszédet már nem a kommunista párt főtitkáraként mondta el, hanem lényegében egy semmilyen tisztséggel nem rendelkező, tulajdonképpen egyszerű állampolgárként.

Az egykori párttitkár ekkor már évek óta súlyos beteg volt, nem csak testileg, de szellemileg is. A jelenet hátborzongató volt: Kádár János az orvosa határozott felszólítása ellenére ment a pártszékházba, ahol a teljesen meglepett Grósz Károly konferálta fel "Kádár elvtárst", hogy az szólni kíván - hogy miről, arról fogalma nem volt az összegyűlt párttársaknak.

A beszéd tartalma

Kádár János pedig beszélni kezdett, papír nélkül - aztán csak beszélt, beszélt, beszélt, több mint egy órán keresztül, körülbelül mindenről, ami az akkor már meglehetősen zavaros elméjében kavargott. Bár a beszéd meglehetősen összeszedetlen, azért kiérződik belőle, hogy ez tulajdonképpen egy szabadkozás a múlt miatt: előkerül benne 1956, a forradalom eseményei, az azt követő megtorlás, Nagy Imre, a betegsége, a felesége és a saját állapota, tolmácsok kivégzése, rengeteg minden.

A több mint egy órás beszéd nagyon sokáig nem volt nyilvános, kommentelni most sem lehet a YouTube-on, csak meghallgatni. Történészek és irodalmárok álltak neki elemezni a zavaros beszédet, sőt, még színdarab is készült belőle - tényleg páratlan kordokumentumról van szó, amihez fogható talán az egész világon nincs.

Az egykori teljhatalmú párttitkár beszéde annyira sokkolta a jelenlévőket, hogy utána szünetet kellett elrendelni, sőt, később inkább berekesztették az egész napos programot, több titkárnő pedig sírva fakadt utána - az egészen biztosan kiderült belőle, hogy Kádár János élete vége rettenetesen nyomasztó volt, nem békével ment át a túlvilágra.

A beszéd vágatlan verziója: