promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Ez a második legnagyobb magyar város, a magyarok 99 százaléka rosszul tudja

Ez a második legnagyobb magyar város, a magyarok 99 százaléka rosszul tudja

Borítókép:  Profimedia/illusztráció
Időjárás
Kategória fejléc

Meglepő, hogy melyik a második legnagyobb város.

Földrajzi legek: mégis melyik a leghosszabb nevű magyar település, és ennek milyen hosszú a neve valójában?

Az elmúlt években a földrajzi legek minden fronton csúcsra futottak az érdekességek listáján, és még korábban alig születtek az interneten a magyar legekkel foglalkozó cikkek, addig az elmúlt időszakban bizony egyre több ilyen írás jelenik meg. Korábbi cikkeinkben már rengeteg ilyen magyar, földrajzi leget hoztunk nektek, többek között arról is írtunk, hogy melyik a leghosszabb nevű magyar település történelmileg, az a település, amelynek tényleg a legtöbb betű van a nevében.

A válasz meglepő volt, és sokan nem is hallottak még erről a magyar településről, nem véletlen.

Melyik a legcsúnyább nevű magyar település Magyarországon?

Korábban pedig egy olyan, félig földrajzi, félig pedig történelmi érdekességet is elhoztunk nektek, amely arról szólt, hogy melyik volt a legcsúnyább nevű magyar település, falu vagy város Magyarországon. Erős történelmi bizonyíték van arra, hogy megtalálták ezt is korábban. ma már nem létezik, így senki nem fog megsértődni a cikk tartalmán.

Ám a történet így is nagyon érdekes, nagyon magyarosra sikeredett, pedig jó pár száz évvel ezelőtt történt.

De mégis melyik a második legnagyobb magyar település, város?

Nos, Budapest az ország legnagyobb városa, mind népességében, mind pedig területében. Ám nagyon érdekes dolgokat láthatunk, ha nem a népességet vesszük jobban górcső alá. Merthogy arról sokan tudnak, hogy népesség szempontjából Magyarország második legnagyobb városa Debrecen, aztán jön Szeged, Miskolc és Pécs mögötte, ezek sorrendje pedig néha módosul.

Ám területi nagyságot, közigazgatási területet nézve bizony az ország második legnagyobb városa Hódmezővásárhely. Ez pedig történelmi sajátosság, gazdasági sajátosság,  a Délmagyar is leírja, mi áll ezen földrajzi adottság mögött. mint írják az újságban, ez azoknak a gazdálkodó családoknak köszönhető, akik a 18. században úgy döntöttek, városszéli földjükön tanyát építenek, és tovább növelik gazdaságukat.

Egy érdekes térkép a mai Magyarország városairól, hogy változott a népességük a történelem folyamán: