Előkerültek az eredeti tervek a trianoni országcsonkításról, ezeket a városokat is vitték volna a szomszédok

Térképek, amelyek átírták volna a történelmet – Trianon titkos forgatókönyvei

A történelmi Trianon körüli tárgyalások nem egyszerű határhúzásról szóltak – a háttérben olyan merész tervek és területi igények formálódtak, amelyek még mai szemmel is meghökkentőek. A trianoni tárgyalások során térképeket módosítottak, városokat rendeltek új közigazgatás alá, és olyan tervek is születtek, amelyek gyökeresen átalakították volna Közép-Európa térképét. Ezek a döntések a magyar történelem egyik legsúlyosabb fordulópontját jelentették.

Frissen előkerült térképek és elemzések új fényt vetnek arra, hogyan alakították volna át Magyarország területét a környező államok – egészen extrém ötleteket is bedobva a tárgyalóasztalra.

A szomszéd országok területi követelései, illetve a teljes térkép ezen a linken láthatóak.

Az első világháború után Magyarország földje hat különböző állam érdeklődésének középpontjába került. A három legnagyobb igénylő – Csehszlovákia, Románia és a Szerb Horvát Szlovén Királyság – területileg is komoly részt követelt, többek között etnikai, illetve katonai, gazdasági vagy stratégiai célból. A három nagy területrabló állam – Csehszlovákia, Románia és a Szerb Horvát Szlovén Királyság – mellett Ausztria, Lengyelország és Olaszország is kiharapott egy-egy szeletet a darabjaira hullott Magyarország testéből.

A cél nem egyszerű határkorrekció volt, hanem teljes iparvidékek, kulcsfontosságú bányák, városok és vasúti csomópontok bekebelezése.

Tervek a térképen: így darabolták volna fel Magyarországot a szomszédok

A csehszlovák delegáció egy úgynevezett szláv „korridort” javasolt: egy Ausztrián és Magyarországon átnyúló, tengeri kijáratot biztosító folyosót, amely összekötötte volna az Adriai-tengert Csehszlovákiával. A térképen jól látható, hogy ez a koncepció még a Sopron, Szombathely, Kőszeg térségét is érintette volna.

Románia nem maradt le: a bukaresti szerződésre hivatkozva Erdély mellett a partiumi bánság, sőt még a Tiszántúl egyes városait is magáénak követelte, köztük Békéscsabát. A Délszláv igény pedig Pécs, Baja és Szigetvár városait is bekebelezte volna. 

Harc a határokért: amikor a diplomácia és a fegyverek döntöttek Magyarország sorsáról

Azonban Románia 1918-ban különbékét kötött a központi hatalmakkal, ami jelentősen gyengítette a diplomáciai pozícióját a békekonferencián. Emiatt követeléseit már nemcsak az antanttal korábban kötött szerződésre alapozta, hanem a magyarországi bolsevizmus elleni hadműveletekben vállalt szerepére is hivatkozott – ezzel próbálta megerősíteni igényeinek jogosságát a döntéshozók előtt.

A követelések nem korlátozódtak a három nagy államra. Ausztria például a német többségű nyugat-magyarországi térségekre jelentett be igényt – ez vezetett a soproni népszavazáshoz. Lengyelország Trencsén, Árva és Szepes északi járásait szerette volna megszerezni, míg Olaszország Fiuméért harcolt, amit végül fegyveres erő alkalmazásával, majd tárgyalásos úton végül meg is szerzett. 

Trianon nem ítélet volt, hanem alku – városok, sorsok és hatalmi játszmák mérlegén

A békekonferencia részben elutasította a túlzó ötleteket – például a szláv korridort –, ám a legtöbb igényt végül elfogadta. Az eredmény: Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát, lakosságának jelentős részét, számos város és régió került idegen fennhatóság alá. A térképen jól látszik: ha minden követelés érvényesült volna, a közép-európai térkép még inkább átrajzolódott volna.

A magyar történelemben főképp jogi és politikai, de pszichológiai nyomásgyakorlás, stratégiai érdekérvényesítés és olykor a nagyhatalmi játszmák irányították a döntéshozatalt. Egy dolog biztos: az 1920-as Trianon-szerződés nem a semmiből született – hanem egy olyan folyamat vége volt, ahol város és ember, nyelv és táj, múlt és jövő egyaránt sorsfordító mérlegre került.

Az alábbi videó átfogóan bemutatja a Trianoni békeszerződés hátterét, következményeit és azt, hogyan hatott mindez az ezeréves magyar állam sorsára. Végigkíséri a döntés előzményeit, az ország feldarabolását, valamint az azt követő száz év történelmét, társadalmi és politikai hatásaival együtt:

^{A forrásanyag a HunRen Bölcsészettudományi kutatóközpont történettudományi intézet weboldaláról származik.}