Titkos záradék a trianoni békeszerződésben, tényleg visszajárnának az elcsatolt területek Magyarországnak?

Trianon – Egy nemzet új határai

Kevés esemény hagyott olyan mély nyomot a magyar történelemben, mint az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés. Az első világháborút lezáró párizsi békerendszer részeként ez a dokumentum alapvetően újrarajzolta Közép-Európa térképét – és Magyarország sorsát is.

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és Trianon előzménye

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1867-től fél évszázadon át fontos szereplője volt az európai politikának. Azonban az 1914-ben kirobbanó első világháború során a Monarchia a vesztes oldalon állt. Az első világháború végén, 1918 őszén a birodalom széthullott, vele együtt a történelmi Magyar Királyság is.

Az ország 1918 és 1920 között politikai zűrzavarban vergődött: előbb kikiáltották a Magyar Népköztársaságot, majd létrejött a Tanácsköztársaság, közben pedig idegen csapatok szállták meg az ország különböző részeit. Ezalatt a nagyhatalmak már a háború utáni rendet alakították, és ebben Magyarország drámai veszteségeket szenvedett el.

A békeszerződés tartalma

A trianoni békeszerződést 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Trianon-palotában, magyar részről Benárd Ágost és Drasche-Lázár Alfréd, amelynek értelmében Magyarország elveszítette területének több mint 70 százalékát  és ezzel együtt lakosságának 64 százalékát is; 

Emellett:

• Az új határokon túlra szorult több mint hárommillió magyar állampolgár; 

• A hadsereg létszámát drasztikusan csökkentették, az ország nem tarthatott fenn sorkatonaságot; 

• A gazdaságot súlyos jóvátételi kötelezettségek is terhelték;

• Végül pedig az ország fontos ipari központjai, vasúti csomópontjai és termékeny mezőgazdasági területei más államok fennhatósága alá kerültek.

A történelmi Magyarország területeiből új államok jöttek létre vagy kaptak jelentős bővítést: Csehszlovákia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (későbbi Jugoszlávia), Románia, valamint kisebb részek kerültek Ausztriához és Lengyelországhoz.

A nemzeti veszteség érzete

A döntés a magyar társadalomban mély traumát okozott. A kialakított határok nem minden esetben vették figyelembe a nemzetiségi eloszlást és számos magyar többségű térség más országokhoz került. A lakosság egy része egyik napról a másikra lett kisebbségi helyzetű saját szülőföldjén.

Trianon sokak számára nem egyszerűen határváltozást jelentett: iskolák, városok, emlékhelyek elvesztésével járt, a magyar kultúra jelentős része pedig idegen államok fennhatósága alá került, ezzel új kihívások elé állítva az ott élő magyar közösségeket.

Politikai következmények

A trianoni döntés súlyos következményekkel járt Magyarország belpolitikájára is. A Horthy-korszak egyik fő célkitűzése lett az ún. revízió, vagyis a határok igazságosabb újratárgyalása.

A titkos záradék legendája

A közbeszédben időről időre felmerül az az állítás, miszerint a trianoni békeszerződéshez titkos záradék tartozott volna, amely kimondja: a megállapodás 100 év után automatikusan hatályát veszti, és Magyarország visszakaphatja az elcsatolt területeket.

A népszerű elképzelés azonban nem támasztható alá történelmi dokumentumokkal. A szerződéshez semmiféle titkos záradék nem kapcsolódott és maga a trianoni béke sem hatályos már: helyét 1947-ben a párizsi békeszerződés vette át.

Az új egyezmény – a korábbi veszteségek ellenére – további fájdalmas következményekkel járt, hiszen három, Pozsony környéki magyar települést is Csehszlovákiához csatoltak.

Trianon emlékezete ma is velünk él

Június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját, a Magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Ez a nap nemcsak a veszteségekről szól, hanem arról is, hogy bár sok magyar ma is a határokon kívül él, mégis összetartozunk.

Trianon azért élő kérdés ma is, mert a külhoni magyarok továbbra is a nemzet részeihez tartoznak. Az ő mindennapjaik, küzdelmeik, hagyományaik és ünnepeik éppúgy hozzánk tartoznak, mint bármelyik magyar város vagy falu élete az országhatárokon belül. Ez a közös emlékezet és sors az, ami miatt Trianon ma sem csak a történelemkönyvek lapjain létezik.

A videó bemutatja, hogyan alakította át Trianon egy ezeréves állam sorsát, és végigkíséri a békeszerződés utáni száz év legjelentősebb történelmi fordulópontjait:

Forrás: Vujity Tvrtko hivatalos Facebook bejegyzése