Zűrzavar Romániában, Mátyás király kegyetlen mélyütést kapott

Kolozsvár belvárosában áll egy több száz éves kőépület, amely történelmi jelentősége miatt külön figyelmet érdemel: itt született Hunyadi Mátyás, akit az európai történelem egyik legjelentősebb uralkodójaként tartanak számon. Az épület, Hunyadi Mátyás egykori otthona máig őrzi annak az embernek az emlékét, akit igazságossága és műveltsége miatt a magyar történelem egyik legnagyobb hadvezéreként és államférfijaként tisztelnek.

Jelen állapotában azonban ez az épület sokkal inkább a közöny és az emlékezetpolitikai zűrzavar szimbólumává vált, mintsem méltó emlékhellyé.

A ház eredeti tulajdonosa Méhfi Jakab volt, Hunyadi János tőle bérelte az ingatlant. Itt élt Szilágyi Erzsébet két gyermekével, Hunyadi Mátyás és Hunyadi László is ebben a házban nevelkedett.

A történész Lupescu Radu szerint Mátyás királyt a közeli Szent Mihály-templomban keresztelték meg, és valószínűleg itt tanult meg írni-olvasni is. A család az emeleti lakrészekben lakott, ezért feltételezhető, hogy a későbbi király is ott született.

A 18. század közepétől kezdve az épület hosszabb időre az önkormányzat tulajdonába került, katonai kórházként használták, ami jelentős állagromláshoz vezetett. Ferenc József 1887-es látogatásakor rosszallását fejezte ki a hely állapota miatt, aminek hatására egy évvel később domborműves emléktábla került a homlokzatra. 1889-ben ünnepélyes keretek között avatták fel a táblát. Az épületet később Gyalus László, majd Kós Károly restaurálta. Az utóbbi visszaállította a ház középkori, visszafogottabb jellegét, amely ma is látható.

A második világháború után a tervezett Hunyadi-múzeum nem valósult meg, a ház rövid ideig kollégiumként működött, majd a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem vette birtokba. Bár a földszint látogatható, emlékszoba vagy kiállítás máig nem létesült, pedig Mátyás király öröksége méltán lenne helyhez kötött és bemutatható.

A történet lényegi fordulópontja csak ezután válik igazán érezhetővé

A ház homlokzatán ma már nemcsak a magyar nyelvű emléktábla található, hanem egy kétnyelvű – román és angol – tábla is, amely Mátyás király származását románként tünteti fel. A régi, domborműves magyar tábla így látványosan háttérbe szorult. Mindezt tovább árnyalja, hogy a szülőház melletti utca George Clemenceau nevét viseli – annak a francia politikusnak, akit sokan a trianoni békeszerződés egyik fő felelőseként tartanak számon, és akit korabeli források, valamint későbbi legendák is nyíltan magyarellenes nézeteiről ismernek. Az, hogy épp az ő nevét viseli az utca, amely Mátyás király egykori szülőházának szomszédságában húzódik, sokak szerint nem véletlen – hanem egy szándékos, provokatív gesztus a magyar történelemmel szemben.

Ez a kettős üzenet – a „román Mátyás” és a trianoni utcanév – egymás mellett inkább tűnik tudatos fricskának, mint véletlennek. A romániai történelmi narratívában Hunyadi és Mátyás király gyakran jelenik meg román származásúként, de hogy ez a szemlélet éppen Kolozsváron, egy emléktábla szintjén, a magyar múlt rovására jelenik meg, már sokkal többet mond.

A Romániában zajló események, Hunyadi János és Mátyás király örökségének kezelése, a trianoni békeszerződés emlékezete és az emléktábla körül kialakult vita nem egyszerű történelmi nézetkülönbség: arról is szól, hogyan jelenik meg a múlt a jelenben, és ki rendelkezhet a megemlékezés közös tereiről.

Ma, amikor az épület állapota stabil, de kihasználatlan, a kérdés továbbra is nyitott: lesz-e valaha emlékszoba vagy múzeum ebben a házban? A történész Lupescu Radu szerint a válasz egyértelmű: Mátyás király megérdemelné.

A gondolat már a negyvenes évek óta napirenden van, de a megvalósítás – akár egy szerény kiállítótér formájában – mindmáig várat magára.

Az alábbi videóban Mátyás Király szülőháza látható: