Szörnyű, ami kiderül Liszt Ferenc haláláról, extrém gyanúsak a körülmények

A nemzet büszkesége, Liszt Ferenc

Azt nem lehet állítani, hogy a klasszikus zene lenne a legnépszerűbb műfaj manapság, Liszt Ferenc nevét mégis szinte mindenki ismeri. Nemzeti büszkeségünk, a zenei géniusz, aki a romantikus zene korszakos alakja volt, ma is jelen van a közéletben - elég csak a budapesti nemzetközi repülőtér nevére gondolni.

A nevét mindenki ismeri, auzt viszont alig tudja valaki, hogyan is halt meg valójában ez a világhírű zeneszerző. Liszt Ferenc 1886 nyarán, 74 évesen, Bayreuthban hunyt el, lánya, Cosima Wagner otthonának közelében.

Utolsó napjairól Lina Schmalhausen, tanítványa és egyben hűséges ápolója számolt be megrázó részletességgel, naplójában. A beszámolót Alan Walker zenetörténész tárta a világ elé, aki a legalaposabb könyvet írta a témáról

„Bárcsak ne itt érne a halál!” - a magányos vég Bayreuthban

„Bárcsak ne itt érne a halál!” - ezt ismételgette Liszt Ferenc 1886 nyarán Bayreuthban, miután ágynak dőlt. Az akkor már 74 éves zeneszerző lánya, Cosima Wagner meghívására utazott a városba, hogy jelen legyen a Bayreuthi Ünnepi Játékokon, ám hamarosan komoly betegséggel, tüdőgyulladással és szívproblémákkal kellett megküzdenie.

A betegség gyorsan súlyosbodott és az orvosok (akik között volt olyan is, aki korábban tanonc volt) nem ismerték fel időben az állapot súlyosságát, hibás kezelésekkel csak rontottak rajta.

Az utolsó napok körülményei

Liszt Ferenc lánya, Cosima, aki Wagner özvegyeként a fesztivál első embere volt, jóformán semmilyen figyelmet nem szentelt apja szenvedésének. A kortárs beszámolók szerint nem engedte be Liszt ágyához annak legközelebbi bizalmasát és ápolóját, Lina Schmalhausent sem, aki napokon át csak az ablak alatt hallgathatta a mester kínlódását.

A zeneszerző nem akart Bayreuthban meghalni - világosan érezte, hogy az a hely, amelyet lánya kultikus Wagner-szentéllyé akart tenni, számára idegen és ellenséges. Schmalhausen, aki nemcsak tanítványa, de lelki társa is volt, később naplójában írta le a történteket - megdöbbentő őszinteséggel és részletességgel.

A kézírásos, 81 oldalas napló, melyet Alan Walker zenetudós tárt fel és jegyzetelt, szívszorító képet rajzol Liszt utolsó napjairól: a fájdalom mellett ott a magány, a közöny, és az a méltatlan közeg, amelyben a korszak egyik legnagyobb művésze távozott. A napló a saját korában meg sem jelenhetett - túl őszintén írt az orvosi hibákról, Cosima hidegségéről, és a Wagner-körök rideg légköréről.

A világ azóta már nagyot változott, most már magyarul is olvashatjuk a naplót, a nagy internetes könyáruházakban megveheti, akit részletesebben is érdekel a téma.

Liszt Ferenc egyik leghíresebb műve, a La Campanella: