Megtalálták Nagy Sándor sírját, brutális felvételeket készítettek búvárok a hullámzó tenger mélyén?

Megannyi nagy uralkodóhoz hasonlóan Nagy Sándor sírjának hollétét is rejtélyek övezik, a mindössze 32 évet élt makedón király kincsek mellett nyugodhat, és hatalmas romok alatt rejtőzhet a sírkamrája.

Nagy Sándor a trón megszerzése után a Balkánon és Kis-Ázsiában, Egyiptomban és Indiában is hódított, ám amikor a hosszú hadjáratok után visszatért Babilonba, váratlanul megbetegedett és elhunyt. Szintén vitatott, hogy mi okozhatta a halálát, egyes teóriák mérgezést, míg más alkohol okozta májproblémákat említ, de egy ritka betegséget is megemlítenek, ami miatt utolsó napjaira lebénult, és halottnak hitték.

Rengeteg kérdésre választ adhatna a sír felfedezése

Ez a rejtély szintén kiderülhetne, ha megtalálnák a sírját, melyet sokan megpróbáltak már felkutatni, hiszen hatalmas szenzációnak számítana. Habár halálának helyszíne ismert, több sírhelye is lehet, Aigaiban, a makedón fővárosban, az egyiptomi Memphiszben, és Alexandriában is.

Száznál is több kutatást vezettek már, hogy rábukkanjanak a sírra, sírokra, eddig a legígéretesebb egy Alexandria közelében felfedezett, csaknem 30 tonnás fekete szarkofág volt, amely korban is passzolt Nagy Sándor halálának idejéhez, ám végül kiderült, hogy nem Nagy Sándor, hanem három, vélhetően hősként tisztelt harcos maradványait rejtette. Az 1800-as évek végén megtalált Szidóni szarkofágról is úgy gondolták, hogy Nagy Sándoré lehetett, ám erről kiderült, hogy Abdalonymosnak készült.

Víz alatt rejtőzne a történelmi sír?

A ma is virágzó nagyváros, a több mint 6 millió lakosú Alexandria egy elsüllyedt városrészt is rejt a kikötő, illetve partszakasz környékén. A víz alatt hatalmas romok őrzik a múlt emlékeit, többek között az I. Ptolemaiosz által épített világítótorony egyes részei is itt lehetnek. Kutatók a víz alá merültek, és bemutatták az ősi romokat, más elképzelések szerint viszont Alexandria más területein keresendő a sír.

Alexandria modern városrészei az ókori területekre épültek, ezért lehet érdekes a város régi térképe is, melyen felfedezhetők a régi utcák – valójában a város önmagában is egy hatalmas régészeti szenzáció lehetne.

Egy római kori görög író, Akhilleusz Tatiosz a város legfontosabb kereszteződésétől nagyjából 180 méterre határozta meg Nagy Sándor sírhelyét. Így Alexandria szívében, 9 méter mélyen meg is kezdődtek az ásatások a királyi város és a sír felkutatása kapcsán, és ígéretes leleteket emeltek ki a mélyből: