
A honfoglaló magyarok találtak valamit a Kárpát-medencében, amiről a törikönyvek nem írnak
Olvass tovább...
Eddig rossz helyen keresték volna? Teljesen máshol lehet Attila aranykoporsója.
Több mint másfél ezer éves rejtély oldódhatna meg Attila sírjának megtalálásával. A legnépszerűbb elmélet szerint valahol a Tisza vagy a Zagyva medrében nyugodhat, rengeteg kincs társaságában. A legenda szerint egy hármas koporsót kell keresni, ugyanis a sír ásásával megbízottakat is megölték, hogy senki ne szerezzen tudomást annak hollétéről.
Isten ostorának végső nyughelye a krónikák szerint ott van, ahol 453-ban a Tisza kettéágazott, a legenda pedig Ipolyi Arnold Magyar mitológia című szerzeményét követően, a 19. században vált elfogadottá. De nem mindenki ért ezzel egyet, egyes kutatók szerint ugyanis teljesen máshol keresendő a sírhely.
Olvass tovább...
Jogos a kérdés, hogy a legendák ellenére néhány évvel ezelőtt miért a Duna mentén keresték Attila sírját? Ehhez régebbre kell visszamennünk az időben, egészen Attila városáig, Szikambriáig, ami egy feltételezett település volt a mai Pilis területén.
Szikambria romjai a krónikák szerint a honfoglalás idején még jól láthatók és hatalmasak voltak, és még ma is találhatók falmaradványok és lépcsők a Pilisben, melyeket egyes kutatók az egykori város maradványainak tulajdonítanak.
Az Attila sírja utáni kutatás egy magyar ökológust és Ős-Buda kutatót, Lánszki Imrét is megigézte, aki a Discovery népszerű műsorában próbálta igazolni elképzeléseit, és helikopterről is bemutatta Szikambria nyomait egy 500 évvel ezelőtti térképre hivatkozva.
Később egy műszer segítségével egy különös, földalatti kamrát is felfedeztek, ám erről végül kiderült, hogy nem Attila sírját rejtette:
A Magyar Nemzeti Múzeum szakmai munkájában Szende László Bóna Istvánt idézte, miszerint:
„Attila sírja természetesen megtalálható, mint minden, amit valaha földbe rejtettek. De nem kereshető.”
A feltételezések szerint a hunok táborvárosa környékén temethették el a koporsót, a sejtések alapján a Temestől északra, a Köröstől pedig délre, a Duna–Tisza közének keleti részén. Ami legalább 20 ezer négyzetkilométert jelenthet.
Olvass tovább...
Forrás: Magyar Nemzet, Magyar Nemzeti Múzeum