Sokkoló felvétel érkezett a ma hajnali magyarországi földrengésről, pokoli dörrenéstől remegett a kamera

Ismét hátborzongató hírre ébredhettek a magyarok. Tegnap reggel a százhalombattai olajfinomítóról és az ott keletkezett tűzről, valamint robbanásról érkeztek a lesújtó információk. Ma pedig egy földrengés borzolta a kedélyeket, aminek köszönhetően az ország középső részén, főleg Csongrád-Csanád vármegyében is többen a legmélyebb álmukból ugrottak ki az ágyból. A halálfélelem pedig nem volt véletlen az Alföldön élők számára, ugyanis az éjjel egy óra előtt nem sokkal bekövetkező, szerencsére nem túl nagy károkat okozó természeti csapás pokoli hanghatással járt.

Szerencsére ritkák Magyarország területén az erősebb földrengések, igazából még anyagi kárral járó aktivitásról is csak ritkán érkeznek információk. Pusztító földmozgás pedig csak valóban elvétve fordult elő hazánk történelmében. Ma éjjel a 15 ezres alföldi kisváros, Csongrád közeléből jelezték a földrengés központját, amely

bizony nem volt gyenge a maga 4,1-es magnitúdójú erejével. 

Az első jelentések még nem voltak egyértelműek, még Szeged környékéről is olyan szem-, pontosabban fültanúk jelentkeztek, akik szerint valami hatalmas robbanás történhetett a környékén. Ugyanis 00 óra 50 perckor irdatlan hangerővel mordult meg a föld felszíne. Sőt, többen azt érzékelték, hogy még az ágyuk is felbillenni látszott. Mintha egy hajó kabinjában ringatta volna őket a tenger. 

A szeizmológusok az epicentrum földrajzi tulajdonságai, valamint más egyéb tényezők alapján próbálják vizsgálni a rengés eredetét, kiváltó okát.

Annyi bizonyos, hogy már a nyáron is volt a megszokott valamivel intenzívebb aktivitás idehaza. Sőt, az elmúlt hetekben több, romániai földmozgást lehetett érezni hazánkban is, elsősorban a román határral szomszédos vármegyékben. 

A szakértők egyelőre arra figyelmeztetnek, hogy még utórengésekre lehet számítani. A nyári hónapokban szintén volt egy említésre méltó rengés Csongrád mellett, akkor azt összesen nem kevesebb, mint tizennégy utórengés követte. Szerencsére anyagi károkról, és legfőképpen örömteli módon, személyi sérülésről nem érkezett híradás. A hajnali eseményről azonban több felvétel is tanúskodik. 

Magyarország történetének legsúlyosabb földrengése 1763. június 28-án rázta meg Komárom környékét. A rengés erősségét a becslések szerint 6,2-es magnitúdójúra teszik, és az esemény több száz épületet rombolt le, köztük templomokat és városi házakat is. A katasztrófának mintegy 60 halálos áldozata volt, és több százan megsérültek. A komáromi földrengés nyomán Magyarországon először jegyeztek fel részletes szeizmológiai megfigyeléseket, ami mérföldkőnek számít a hazai földrengéskutatásban.

A sokkoló felvétel a hajnali földrengésről: