Régészszenzáció: kinyitottak egy görög sírt, legendás uralkodó személyes tárgya került elő

Nagy Sándor legendás lila köpenyének nyomában

Nagy Sándor, a történelem egyik legnagyobb hadvezére, mindig különleges lila ruházatot viselt, amely nem csupán státuszszimbólum volt, hanem mélyen kötődött királyi rangjához és a Perzsa Birodalom fölött aratott győzelmeihez. Egy új régészeti felfedezés most felcsillantotta a reményt, hogy megtalálták azt a híres lila köpenyt, amely a legendák szerint Nagy Sándoré volt.

A lila királyi köpeny misztériuma

Az ókori Makedóniában a lila szín kizárólagos használata csak a királyi család tagjainak volt fenntartva. Nagy Sándor a Perzsa Birodalom legyőzése után még inkább magáévá tette ezt a színt, amelyet mindennapi viseletként hordott, hogy ezzel is megmutassa hatalmát. Nagy Sándor ókori görög történetírója, Olintuszi Efippusz is megemlíti, hogy Nagy Sándor szinte mindig egy lila tunikát viselt, amely „sarapis” néven vált ismertté​.

A régészeti leletek: a lila szövet titkai

A közelmúltban Észak-Görögországban, a Vergina-i Nagy Tumuluszban lévő Királyi Sír II-ben fedeztek fel egy különleges, lila és fehér textíliát, amelyet korábban az uralkodó féltestvéréhez, Philip III Arrhidaioszhoz kapcsoltak. A leletet először csupán a csontok burkolataként értelmezték, de Antonis Bartsiokas régészeti kutató újabb elemzései más következtetésre vezettek. A szövet kémiai és mikroszkópos vizsgálata kimutatta, hogy a textília pamutból készült – ami ritka anyagnak számított abban az időben – és drága bíbor festékkel színezték​.

Az anyag eredete és keleti hatásai

A lila szövet különlegessége, hogy fehér színű huntit ásványrétegekkel váltakozik, amelyet az ókori Perzsiában használtak. Ez a díszítési technika a perzsa királyi udvarban is elterjedt volt, és Nagy Sándor Perzsia meghódításával tulajdonképpen ezt a hagyományt is átvette, jelezve hatalmát és birodalma keleti kiterjedését. A bíbor színt ráadásul tengeri csigákból nyerték ki, amely óriási mennyiséget igényelt, és csak a leggazdagabb uralkodók engedhették meg maguknak, hogy ilyen színű ruhát viseljenek​.

Az ábrázolások megerősítik a teóriát

A sírban található egyik fríz, amely Nagy Sándort egy oroszlán vadászat közben ábrázolja, erős bizonyítékként szolgál. Az ábrán a jellegzetes lila tunikáját viseli, amely pontosan megfelel a sírban talált sarapis leírásának. Emellett egy lila diadémmal díszített kalapot, az úgynevezett kausiát is visel, amely kizárólag királyi méltóságokra volt jellemző. Ez a vizuális ábrázolás jelentős bizonyítékkal szolgál arra, hogy a sírban talált textília valóban az ő köpenye lehetett​.

A történelmi vita új fejezetet nyit

Bár sok régész egyetért Bartsiokas következtetéseivel, nem mindenki osztja a lelkesedését. A Királyi Sírok kérdése évtizedek óta tartó vitákat szít a tudományos közösségben, és sokak szerint még mindig nem teljesen egyértelmű, hogy a Vergina-i Királyi Sír II Alexander családjához vagy Philip II-höz, Alexander apjához tartozik-e. Bartsiokas kutatása azonban újabb bizonyítékokkal szolgál, amelyek arra utalnak, hogy a sír Alexander féltestvéréhez, Philip III Arrhidaioszhoz tartozik, aki az uralkodói szimbólumokat örökölte​

Alexander öröksége és a sarapis szerepe

Ha bebizonyosodik, hogy a textília valóban Nagy Sándor köpenye, akkor ez nem csupán az uralkodó emlékét gazdagítja, hanem betekintést nyújt abba is, hogy miként épült be a perzsa és a görög királyi udvarok közötti kulturális kapcsolat az öltözködésben. A lila tunikája, a sarapis, egy különleges szimbólum, amely egyesíti a perzsa és makedón hagyományokat, és az antik világ legértékesebb tárgyai közé tartozik.

forrás: The Archaeologist