Ráeresztették a mesterséges intelligenciát a Nazca-vonalakra, és olyat vett észre, amit mi nem

A perui Nazca-vonalak Földünk legrejtélyesebb képződményei közé tartoznak. A hatalmas geoglifák, vagyis talajba vájt különféle ábrák nyilvánvalóan nem természeti képződmények, de az sem feltételezhető, hogy a hajdan Peru területén élt nazca indiánok készítették őket.

A jelenlegi tudományos álláspont szerint az állatok és növények kontúrjait, illetve geometriai mintákat ábrázoló rajzok mintegy 2000 évesek lehetnek. A rendkívül száraz időjárás segített megóvni az épségüket, így ma is látható, hogy – ötletes módon – mindegyiket egyetlen, önmagát sehol nem metsző vonalakból alakították ki.

Korántsem azonosítottuk és leltároztuk azonban még az összes ábrát, és japán kutatóknak jutott eszükbe, hogy mi lenne, ha ehhez fejlettebb eszközöket vetnénk be, és nemcsak az emberi szemre, megfigyelésre támaszkodnánk.

A mesterséges intelligenciához (AI) fordultak, amely – például a ChatGPT „társalgóprogram” fergeteges sikere révén – egyre nagyobb elismertségnek örvend. Az eredmény nem is maradt el, a kutatók 303 újabb geoglifát fedeztek fel rövid idő alatt a fennsíkon. Az eddigi 430-at ezzel majdnem sikerült megduplázni.

Az AI itt aligha fog megállni, hiszen a mostani trükkösebb ábrák azonosításából sokat tanult, így további felfedezések várhatók. A több rajz pedig azt jelenti, hogy a szakemberek teljesebb képet kaphatnak, és talán megfejthetik a különös ábrák eredetét és funkcióját.

A Nazca-vonalak közül a legfrissebbek Krisztus után 700 körül készültek, a legnagyobbak pedig közel 370 méteresek. Kizárólag a levegőből azonosíthatók, ezért hiszik sokan, hogy földönkívüli (vagy nekik szóló) alkotások lehetnek.

A 6 hónapig tartó mostani kutatás az AI segítségével 20-szor gyorsabban történt, mint a korábbi, hagyományos módszerekkel. Az új ábrák között emberszerű lények éppúgy szerepelnek, mint egy késsel „felszerelt” gyilkos bálna képe – utóbbi alaposan elgondolkodtatta a szakembereket.

Íme, az új felfedezések: