Véletlenül talált a férfi aranyat a földben, sípolás mutatta meg neki a helyét

Különös szerencséje volt egy férfinak, aki ilyen kincset nem is remélve járta a norvég vidéket, mindössze szórakozásból. A fémdetektor jelzése olyan gyenge volt, hogy Mikkel Killingmoe Christensen majdnem átsiklott felette:

„Sok esetben egyszerűen továbbmentem volna” - írja az Østfold kulturális örökség a Facebook-oldalán. Szerencsére nem így tett. Éppen a talaj felszíne alatt feküdt egy apró, gyűrött fémdarab.

Christensen már korábban is sok aranyszínű csokoládécsomagolást talált. Ezúttal azonban ez valami más volt.

„Amikor közelebbről megnéztem a fémfóliát, két alakot tudtam kivenni. Végül rájöttem, hogy egy aranyfóliás figurát tartok a kezemben. Elképzelhetetlen, de több mint 1000 év óta én vagyok az első ember, aki ilyesmit tart a kezében!” - meséli.

Az apró aranyfóliás figurákat gyakran két alak, egy férfi és egy nő díszíti, pompás ruhákban, ékszerekkel és bonyolult frizurákkal. Talán a termékenységisten Freyr és az óriásnő Gerd szent házasságát ábrázolják. Christensen készített néhány képet, mielőtt gyorsan elpakolta volna, attól tartva, hogy az apró tárgyat elviszi a szél.

„Körülbelül akkora volt, mint a kisujjam körme, és alig éreztem a súlyát a kezemben - írja. Kevés dolog hasonlítható ahhoz az érzéshez, amikor olyan tárgyakat találunk, amelyek egyrészt új ismereteket nyújthatnak a helyről és a környékről, másrészt a lelőhelyet egy exkluzív régészeti helyszínné emelik.”

A régészek már korábban is ismertek egy leírást valamiről, ami egy Østfold megyéből származó aranyfóliafigurák készítésére szolgáló bélyegző lehetett. De ez az első alkalom, hogy valaki ténylegesen aranyfóliafigurát talált a területen. A kutatók nem teljesen biztosak abban, hogy mire használták az apró, díszített aranydarabokat, az úgynevezett aranyfóliás figurákat. Az 550-ben kezdődő és a viking korba nyúló Meroving-korszakból származnak.

Dániában sok ilyen tárgyat találtak, Svédországban is jó néhányat, Norvégiában viszont nem olyan sokat.

Sok háború, viszály és éghajlati válság volt abban az időszakban, amikor az aranyfóliás figurák forgalomban voltak. Mit jelentett egy hatalommal rendelkező személy számára egy körömnyi méretű, díszített aranypehely tulajdonosa lenni? a vezető elmélet szerint valamilyen rituáléhoz használták őket.

Norvégiában a legnagyobb aranyfólia-figuragyűjteményt a Lillehammer melletti Hov farmon találták. Ez a gyűjtemény a tavaly nyári ásatások után öt aranyfóliás figurával gyarapodott, így a gyűjtemény összesen 35-re nőtt.

Ezúttal az aranyfigurákat a helyszínen találták meg - ott, ahol eredetileg feküdtek -, ellentétben a szántóföldeken talált véletlenszerű leletekkel.

A Hov aranyfóliás figuráiból hármat a falban, kettőt pedig egy oszlopgödörben találtak. Ez a lelet gyengíti azt az elméletet, hogy az aranyfóliás figurákat egyfajta jegyként használták. Az apró aranyfóliás figurák olyan részletgazdagsággal rendelkeznek, amely csak mikroszkóp alatt láthatóak teljes mértékben.

Røstad jelenleg a Hov farmon talált 35 aranyfólia figurát tanulmányozza.

„Elképesztő, hogy némelyikük milyen részletes. Hihetetlenül kicsik, mégis láthatjuk, hogy a különböző aranyfólia figurákon különböző brossok, köpenyek, ruhaminták és hajfürtök vannak, amelyek lehetnek magasan a fejen vagy alacsonyan a tarkónál, a haj pedig hátrafelé omlik” - mondta.

Røstad arra számít, hogy a jövőben még több aranyfóliás figura kerül elő. „Az elmúlt 10-15 évben robbanásszerűen megnőtt a fémdetektálás, és ez azt mutatja, hogy aranyfóliás figurákat lehet találni” - mondja Røstad.

„A jel nagyon gyenge volt, ezért bizonytalan volt. Nem hiszem, hogy a korábbi fémdetektorok elég jók voltak ahhoz, hogy megtalálják őket, de most már jobb a minőség. Így jó esély van arra, hogy a jövőben még többet találnak majd”.” Az Østfoldi aranyfóliás figurát egy Fredrikstad melletti farmon találták, ahol Mikkel Killingmoe Christensen és édesapja, Terje Christensen az elmúlt két-három évben sok-sok órát töltöttek.

Tekintettel a közelben lévő ismert kulturális emlékekre, valószínű, hogy ez a helyszín a vaskorban egy hatalmi központhoz kapcsolódott.

„A Meroving-korszakban egyértelműen volt itt tevékenység” - mondja Arild Lunde Teigen megyei régész, az Østfoldi kulturális örökségvédelmi osztály munkatársa. Ugyanakkor nem feltétlenül hisz abban, hogy pontosan ezen a helyen több aranyfóliás figurát találnak majd. „Egyfajta lejtőn találták. Ezeket az aranyfóliás figurákat gyakran találják meg a posztólyukakban, így ez valószínűleg egy kóbor lelet, amelyet a szántás miatt elmozdítottak” - mondja.

Tehát Mikkel Christensen és édesapja felfedezése nem volt teljesen véletlenszerű de azt is hozzáteszik, hogy „Valószínűleg ők ketten nyújtják be a legtöbb leletet egész Norvégiában!”

A leletet itt tudod megtekinteni:

Forrás: Sciencenorvay