Megérkezett a COVID-19 utóhatásairól szóló tanulmány, agyi károsodást mutattak ki

A nagyobb teljesítményű agyi szkennelések segítségével a tudósok mélyebb betekintést nyerhetnek abba, hogy a COVID-19 hogyan hat az agyra, és az eredmények magyarázatot adhatnak számos olyan tartós tünetre, amelyet egyes betegek tapasztalnak. Az új adatok azt mutatják, hogy a COVID károsíthatja az agytörzset, amely mindenféle testi funkció - a légzéstől a vérnyomásig - létfontosságú irányító központja.

„Az agytörzsben és környékén zajló dolgok létfontosságúak az életminőség szempontjából, de eddig lehetetlen volt élő embereknél letapogatni az agytörzsi magok gyulladását, mivel azok apró méretűek és nehéz helyzetben vannak” - magyarázta közleményében az első szerző, Dr. Catarina Rua, a Cambridge-i Egyetem munkatársa. „Általában a tudósok csak a halál utáni vizsgálatok során kapnak jó rálátást az agytörzsre”.

A COVID-19 járvány utóhatásait még most is vizsgálják.

A világjárvány első napjaiban végzett boncolások valóban arra utaltak, hogy az agytörzs, az agy és a gerincvelő közötti kapcsolódási pont, érintett lehet a súlyos COVID-19-es esetekben. Gyulladásra utaló jeleket láttak, de ahhoz, hogy közelebbről megnézzük, mi történik az élő emberekben, a kórházakban található szokásos agyszkennerek egyszerűen nem elégségesek. 

A mágneses rezonanciás képalkotó (MRI) gépek, amelyeket általában betegségek diagnosztizálására használnak, 1,5 vagy 3 Tesla (T) mágneses térerősséggel működnek. Általános szabály, hogy minél erősebb a mágnes, annál jobb a képminőség. Egyes létesítmények egyre erősebb gépek építését tervezik, de még mindig nagyon ritka, hogy klinikai használatra 3 T-nél nagyobb teljesítményű gépekhez jussanak hozzá.

Az új tanulmány mögött álló csapat azonban két 7T-s szkennert használhatott, amelyek a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetemen találhatók. Ez az extra teljesítmény azt jelentette, hogy az agytörzs több részén is láthatták a gyulladásos folyamatok részleteit.

A vizsgálatba bevont 31 beteg mindegyike COVID-19 vírussal került kórházba a világjárvány kezdete felé, mielőtt a vakcinák rendelkezésre álltak volna. Mint akkoriban sok, a fertőzéssel kórházba került beteg, ők is gyakran számoltak be olyan elhúzódó tünetekről, mint a légszomj, a fáradtság és a mellkasi fájdalom.

A kórházból való elbocsátás utáni 6,5 hónapos medián időpontban a felvételek gyulladásra utaló jeleket mutattak a medulla oblongata, a pons és a középagy - az agytörzsnek a légzésben részt vevő kulcsfontosságú részei - területén.

Az agy furcsa elváltozásokat mutat.

„Az a tény, hogy az agy légzéssel kapcsolatos részein rendellenességeket látunk, erősen arra utal, hogy a hosszan tartó tünetek az agytörzsben a COVID-19 fertőzést követő gyulladás következményei” - mondta Rua. „Ezek a hatások felülmúlják az életkor és a nem hatását, és sokkal jelentősebbek azoknál, akik súlyos COVID-19-en estek át.”

Nemcsak a COVID fizikai hatásai magyarázhatók az agytörzs rendellenességeivel. 

„A mentális egészség szorosan összefügg az agy egészségével, és a legmarkánsabb immunválaszt mutató betegeknél magasabb volt a depresszió és a szorongás szintje is” - magyarázta James Rowe professzor, a kutatás társszerzője. „A COVID-19 fertőzés által az agytörzsben okozott változások szintén rossz mentális egészségi állapothoz vezethetnek, mivel a fizikai és a mentális egészség között szoros kapcsolat áll fenn.”

Bár a betegek mintája kicsi volt, ez fontos megerősítést nyújt annak, amit a boncolások utáni vizsgálatok már korábban is jeleztek - hogy a COVID utáni gyulladás hatással lehet az agytörzsre, ami a test számos rendszerére kihathat. 

Az, hogy ilyen nagy teljesítményű szkennerekhez közvetlenül a világjárvány csúcspontján - és még azelőtt, hogy a COVID elismert állapot lett volna - hozzáférhettünk, példátlan betekintést nyújtott abba, hogy a vírus hogyan hathat az agyra. 

Rua elmondta: „Nagyon lenyűgözött, hogy a pillanat hevében a sok különböző kutató közötti együttműködés milyen hatékonyan működött együtt.” A szerzők szerint a COVID-19 kutatásának folytatásán túlmenően megközelítésüket most már sok más betegségre, például a szklerózis multiplexre is alkalmazni lehetne.

A tanulmány a Brain című folyóiratban jelent meg.

_{Forrás: iflscience, brain}