A pasim öt számot súgott a fülembe együttlét közben, megtettem őket a lottón

Ági egy szórakozóhelyen ismerkedett meg egy szimpatikus fiatalemberrel. Mivel elsőre megvolt a kémia, így az este eléggé elhúzódott, míg végül egymásnál kötöttek ki. Azonban a dolgok furcsa fordulatot tettek. Most az ő történetét olvashatjátok:

Hát, lehet, hogy most szombaton milliomos leszek. Annyira groteszk dolog történt velem, hogy még ezt is el tudom hinni. Az történt, hogy a barátnőimmel lementünk egy budapesti ismert szórakozóhelyre. Iszogattunk, táncoltunk és valahogy úgy alakult, hogy egy hármas fiú banda odacsapódott hozzánk. Beszélgetni kezdtünk, jól éreztük magunkat. Szerencsés volt a leosztás, mindenki azzal dumált, aki tetszett neki. A buli kezdet kifulladni, így átmentünk még egy másik helyre iszogatni. Én kezdtem érezni, hogy indulnék haza és egy hirtelen ötlettől vezérelve megkérdeztem a srácot, akivel eddig ismerkedtünk, hogy feljön-e. Igent mondott.

Otthon aztán egy furcsa jelenet játszódott le.

Taxival hamar hazaértünk és nem is húztuk sokáig az időt. Már az ágyban voltunk, amikor egyszer csak abbahagyta, amit csinált, mélyen a szemembe nézett és azt mondta:

Te vagy a 17. lány, akivel így együtt vagyok.

Az este folyamán 54-szer mondtad ki, hogy voltaképpen és ez agyon, nagyon aranyos.

Veled szeretnék menni az unokatesóm esküvőjére 30-án.

Ma éjszaka még minimum 7-szer szeretnék veled összebújni.

És te vagy a 2. akinél azt érzem, hogy egyszer majd feleségül tudnálak venni.

Így vagy nekem értékesebb az ötös lottó főnyereményénél is.

Azonnal elveszett a hangulat. Nem tudtam, hogy nevessek, vagy mit reagáljak, de végül megkértem, hogy inkább aludjunk. Mivel nem voltunk már józanok, így nem bánta. Másnap együtt reggeliztünk és elbúcsúztunk. Én röhögve elmeséltem a haverjaimnak, hogy mit mondott, majd egyikük mondott valamit, ami a fejembe fészkelte magát.

Tudod Ági, hogy most rekordnyeremény van? Tedd meg a számokat.

Nevetve tettem le a telefont és nap közben el is felejtettem a történteket, majd mikor végeztem a dolgaimmal és már hazafele tartottam, mikor az út túloldalán megláttam egy lottózót. Gyorsan eldöntöttem: vettem egy szelvényt és beikszeltem a számokat.

Azonban még egy dolgot le kellet magamba tisztáznom: akarok-e még ezzel a baromi fura sráccal még egy randit? Alapvetően szimpatikus volt, de mégis, ki mond ilyet? Mindenesetre szombaton kiderül, hogy mi volt ez az egész. Annyira jó kedvem volt, hogy úgy döntöttem, hogyha keres, akkor adok neki még egy esélyt. Hogy a nyereményen osztoznék-e vele? Hát... az talán kicsit korai. De a vacsorát szívesen fizetném.

Egy habókos srác fura bókja, vagy egy olyan véletlen szerencse, amilyen a legtöbb emberrel egész életében nem fordul elő?