Ez a legcsúnyább magyar településnév a földkerekségen, eláll a lélegzeted is a nevétől?

Magyarország bővelkedik különleges településnevekben, melyek gyakran hangzanak mókásnak, azonban ha jobban utánanézünk, ezek az elnevezések gyakran hordozzák egy-egy hely történelmét, természeti adottságait, melyek évszázadok óta meghatározzák a települést.

A többsége ezeknek kedves, említhetnénk Boldog községét Heves vármegyében, de vannak közöttük egészen harapósak is, mint például az erdélyi Vércsorog – utóbbi a környék vöröses színű kőzeteiről kapta a nevét.

A legfontosabb jellegzetességekről nevezték el a falvakat, városokat

A legkülönbözőbb tulajdonságokról kaptak nevet ezek a települések, egyesek foglalkozásokra utalnak, ilyen például a Felvidéken található Méznevelő (vagy korábban Mézmívelő), de említhetnénk az emberi testre utaló elnevezéseket is, ilyen a ma Nyitrához tartozó, de korábban önálló településként számon tartott Könyök.

Vannak cselekvést jelölő nevek, ilyen például Visznek, vagy állatokkal kapcsolatos elnevezések, ilyen Galambok, Seregélyes, és olyanok is akadnak, amelyek egyszerűen összeolvadtak, mint Ököritófülpös.

Huncut nevek is akadnak

Bugyit mind ismerjük, Cseszneken még vár is van, de a legkülönlegesebb a huncut településnevek közül talán a Bánságban található Csiklóbánya, amelynek egyébként köze nincs ahhoz, amire elsőre gondolnánk.

Az erdélyi települést ugyanis a Cilko férfinévhez kötik, ami aztán Csiklo-vá módosult a köznyelvben, így jött belőle a Csiklova-patak és Csiklóbánya is, amit ma már hivatalosan Csiklovabányának neveznek.

Ebből is látszik, hogy érdemes kinyitni és tanulmányozni ezt a nyelvi kincsesládát, hiszen ezek a településnevek történelmünk és kultúránk fontos részét képezik, akkor is, ha időnként megmosolyogtatók.

Azon meg már meg sem lepődünk, amikor a külföldiek kiakadnak a településneveinken:

Forrás: Femina, Magyar-Historia