Halála után özvegye adta el a magyar férfi találmányát, világhíres lehetett volna, de neve így feledésbe merült

Portálunkon már számtalanszor írtunk olyan jelentős magyar személyekről, akik kivették a részüket a világ kerekének lendítésében: abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van bőven kiről írnunk, sokszor ugyanis még számunkra is meglepő, mennyi magyar találmány járult hozzá a világ fejlődéséhez.

Magyar találmány, amely emberek százmillióinak változtatta meg az életét - de mégis hogy kezdődött minden?

Olvass tovább...

A sok magyar származású Nobel-díjas viszonylag ismert, akárcsak Irinyi János (gyufa) vagy Asbóth Oszkár (helikopter) neve, és azt is sokan tudják, hogy a Ford T-Modell nem Henry Ford, hanem Galamb József mérnöki munkájának az eredménye - azonban azt, hogy a léghajózás is egy honfitársunknak köszönhető, már jóval kevesebben.

Egy léghajó lenyűgöző látványt nyújt, és sokáig a repülőgépek mellett párhuzamosan használva uralta az egeket, egészen a Hindenburg tragédiájáig:

A léghajó szinte egybefolyt a "zeppelin" szóval, ami egy köznevesült főnév: Zeppelin gróf (Ferdinand Adolf Heinrich August Graf von Zeppelin) egy német nemes volt, aki megvette a találmányt Schwarz Dávid özvegyétől.

Schwarz Dávid zsidó vallású szülők gyermekeként született az Osztrák-Magyar Monarchiában, élete nagy részét Zágrábban töltötte, fakereskedőként. Schwarz azt nem élte meg, hogy az elvei alapján teljesen működőképes, kormányozható léghajó épüljön, de az ő terveit már csak nagyon kevés dologban kellett finomítani a végleges formához.

Schwarz az 1880-as években állt neki a kormányozható léghajó fejlesztésének, ötletével a hadügyminiszternél is házalt, ám ott nem kapott támogatást, ezért Szentpétervárra utazott, ahol viszont nem tudta tartani a határidőt, így támogatását megvonták.

Miután Oroszországban sem járt sikerrel, Schwarz nem adta fel, továbbutazott Berlinbe, ahol megismerkedett az alumíniumfeldolgozó üzem tulajdonosával, akit sikerült megnyernie a léghajó ügyének, mind anyagilag, mind műszakilag támogatta a feltalálót.

1896, vagyis a hazánkban tartott milleniumi ünnepség évében a léghajó prototípusa el is készült - Berlinben. A nyilvános próbarepülés dátumát is kitűzték, szeptember 29-ére, majd elhalasztották, és a nem nyilvánosan október 9-én tartották meg.

A próbarepülés felemásra sikeredett, mivel nem túl jó minőségű gázt hozott a megbízott vegyipari cég, és a hidrogénnek így nem volt elég felhajtóereje. Ennek ellenére a repülés bebizonyította, hogy a koncepció működik (akárcsak a Wright fivérek 12 másodperces, 40 méteres első repülése: az sem volt túl látványos, de a fizikai koncepció működését bizonyította).

Schwarz Dávid találmányának második repülését már nem élte meg: következő év januárjának elején szívelégtelenség következtében elhunyt, ami után az ügyeket Schwarz özvegye vitte tovább. Zeppelin gróf a következő próbarepülésen volt tanúja az eseményeknek, ami után megvette az özvegytől a találmányt, és világhírű léghajógyárat alapított, aminek termékei a Hindenburg katasztrófájáig uralták az egeket.