A nácik bélgilisztákkal akarták kiírtani Európát, méghozzá az első világháborúban!

A nácis zombifilmek manapság akkora népszerűségnek örvendenek, hogy egyes rendezők arra gondoltak, miért ne helyezzük bele a nácis zombifilmek világát az első világháborúba, amikor még nem voltak nácik a fronton? Ha már éppen az első nagy világégés centenáriuma van, ráadásul valószínűleg nem mindenkinek fog leesni a csavar, próbáljuk ki!

Amúgy meg a világ legnagyobb nácija, Hitler ott volt már a lövészárkokban az első világháborúban is. Szóval a szálak összeérnek.

Zs-kategóriás filmajánlónk nyolcadik részében a 11-es lövészárok című 2017-es háborús horrorfilmmel foglalkozunk.

A németeknek van valami titkos fegyverük?

A történet szerint a császári erők épp azon munkálkodnak, hogy az utolsó percekben megfordítsák a háború kimenetelét, minden nyom pedig a 11-es árokba vezet, ahol a föld alatt végeznek titkos kísérleteket a friccek. Egy kis nemzetközi univerzális jókból (=angol, amerika, francia, kanadai) álló különítmény mászik a föld alá, hogy megnézze, mégis mi ez a hatalmas titkolózás, ami körülveszi ezt az egész akciót. 

A film ajánlója szerint ebben a 11-es árokban dől el az első világháború sorsa. Tehát valami brutál ijesztőnek, és talán kicsit halhatatlannak kell ott lennie.

Ebben a filmben ne számítsatok hatalmas csatajelenetekre, itt inkább kisebb párbajok lesznek majd porondon, ember és ember között, illetve ember és zombiszerű mutánsok között. Az egész alkotásnak viszont feszengős, parázós hangulatot ad, hogy hőseink kis járatokban csalinkáznak az akció sikeres végrehajtásáért.

Brutál klausztrofób a film nagy része, csak néhol törik meg kis párbeszédek.

Az egész film igazából egy nagy háborós paranoia, megspékelve egy kis emberfelettivel. Történetünkben ezt Wotan-vegyületnek hívják.

Dehát ahol németek és háború van, ott hol nem fér bele egy-két zombi? És egy kis nácis áthallás 1940-ből 1918-ba? A közönség fele szinte észre sem fogja venni, hogy az egész film egy nagy bibi. A szerencséje az, hogy egy horrorfilmes háborús filmként valamennyire kárpótol minket a csúsztatásért cserében. Persze nyilván a legjobban azok fogják élvezni, akik imádják a zs-filmeket.

Hogy kerülnek náci zombik az első világháborúba?

Itt érhető tetten a film totális elmeroggyantsága és hihetetlen nagyszerűsége.

A németek mind nagyon gonoszak, szinte nácisztikus beütés ül az arcukon, úgy tűnik, hogy született gyilkológépek, akik a világ elpusztítására törekednek. Ellentétben az angolokkal, kanadaikkal és amerikaiakkal, akik csak a jó ügyért (=a gyarmatokat továbbra is ők uralhassák, ők zsákmányolhassák ki, ők mondják meg a világban, hogy mi a tuti) harcolnak. Az értelempusztító második világháborút teszi elénk a film a két ellenség bemutatásakor, miközben egy első világháborús filmet hoz nekünk.

Igazából nincs ezzel egyedül. Első világháborús náci zombikat láthatunk például már a Sucker Punch című filmben is, ami magyarul Álomháború címen jelent meg. Itt ráadsául a jeleneteknek olyan eklektikus hangulata van, mintha az első világháborús nyugati frontot a sztálingrádi csata kellős közepébe tették volna, miközben első világháborús uniformisban második világháborús náci zombi katonák támadnak hőseinkre.

Mit akarnak a németek a filmben?

A 11-es lövészárok című filmben a németek a vereség árnyékában a világ kiírtására törekednek, elszabadítva egy vírust, hogy utána majd valahogy ők zabolázhassák meg az elszabaduló bélgilisztákat, megnyerve a háborút Európa uraiként. Durva, de ez meg totál úgy hangzik, mint egy második világháborús náci filmbe ojtott Resident Evil (vagy maga az Overlord első világháborúsított verziója). Igen, ez a film erre is hajaz kicsit, csak éppen itt a Kaptár ajtaja nem nyílik ki.

Ez a film a második világháborús "náci gonoszság és emberirtó hajlam" belevitele az első világháborúba, miközben angyallelkű angol és francia katonák küzdenek ellenük.

A németek mindig is nácik voltak?

Ez az egész német náci múlt valahogy érezteti magát minden műfajban, ez elől nem lehet menekülni, a németek=nácik képlet általában működik a filmvásznon. A Battlefield I. című játékban, amely az első világháborúban játszódik például nem választhatod a németeket, nem ahrcolhatsz őket irányítva. Pedig itt még nem a náci Németországról van szó...

Igazából ebből mit kellene megértenünk?

Talán azt, hogy az első világháború kicsit a történelmi emlékezet peremvidékére szorult, sokkal kevesebb embert érdekel, mint a második világháború, ahová még konkrét történetekkel is csatlakoznak az egyes családok. A második világháború az, ami cezúra az emberi történelemben, a második világháború gondolkodásunk egyik meghatározó élménye. Innen jön a modern Európa, innen jön minden. Ha szóba hozod egy társasági beszélgetésben a háborút és a németeket, akkor ott a német a gonosz náci szinonímája lesz. És ettől a gondolkodástól nem tudod megszabadítani magad, a filmesek pedig olykor nem is akarják. 

Ajánlás

Ez a film áthágja a műfaji szabályokat, ez a film újat mutat, és mindezt a maga zs-módján teszi, kész történelmi ámokfutás. A brutális hibái mellett ez a film jó, élvezhető, igazi klausztrofób élmény, és néha még félünk is a gilisztabelű németektől. Nézzétek meg, de véssétek az eszetekbe, hogy itt még nem náci németeket látunk a képernyőn, bármennyire is ezt akarják velünk elhitetni. Ezek a németek még Vilmos császár katonái, nem a kis bajszos emberé.

A lényeg talán egy mondatban is összefoglalható lett volna:

Ez a film zs-kategóriás alkotásként a mennyekbe jut, horrofilmként középszerű, háborús filmként pedig megbukott. Azt a mítoszt viszi tovább, hogy Németország mindig is a gonosz urat szolgálta. Nagyon érdekes felvetés, hogy a Netflix-es Barbárok című sorozat, amelyet a németek csinálták, nem pont ezzel a mítosszal akar szakítani? Beolvasva Európának, hogy a gonoszság igazából univerzális? A nácik előtt ugyanúgy volt, mint utánuk.

A Zs-kategóriás haverok Facebook-oldalhoz az alábbi linken tudtok kapcsolódni, hogy ne maradjatok le egyetlen filmről sem, ami maradandó filmművészeti sokk: