13000 éve áll üresen ez a táborhely, hatalmas rejtély övezi

13 ezer éves táborhely: egy elfeledett életmód nyomai az amerikai Nagy Tavak vidékén

A Belson Clovis-lelőhely felfedezése

A Michigan állambeli Szent József megyében található Belson Clovis-lelőhely újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a Clovis-kultúra tagjai már 13 ezer évvel ezelőtt megtelepedtek Észak-Amerika különböző pontjain. A Michigan Egyetem régészei által vezetett ásatások során feltárt táborhely az egyik legkorábbi az Egyesült Államok északi részén. Az itt talált kőeszközök, elsősorban dárdák és más vadászfelszerelések, egy letűnt életmódot mutatnak be, amelyet az idő szinte teljesen elfeledtetett​.

Kik voltak a Clovis emberek?

A Clovis-kultúra népessége a történelem előtti idők egyik legrejtélyesebb csoportja. Hosszú ideig azt hitték, hogy ők voltak az első emberek, akik megérkeztek az amerikai kontinensre, bár ezt a nézetet azóta felülbírálták újabb kutatások. Azonban a Clovis-emberek fontos szerepet játszottak Észak-Amerika benépesítésében, és lenyűgöző technológiai örökséget hagytak maguk után. A jellegzetes Clovis-dárdahegyek – melyek közepén egy hosszú csatorna fut, a „flút” – gyorsan elterjedtek a kontinens különböző pontjain.

Az állati fehérjék nyomai: Mit ettek a Clovis emberek?

A Belson Clovis-lelőhelyen feltárt eszközök egyik legérdekesebb vonása, hogy nyomokban állati fehérjéket tartalmaznak. Az elemzések szerint az itt élő emberek pézsmatulkot, rénszarvast, nyulat, valamint vadmalacot vadásztak. Ez arra utal, hogy étrendjük sokkal változatosabb volt, mint azt korábban feltételezték. A Clovis-kultúra tagjai nem csupán nagyvadakat, például mamutokat és masztodonokat ejtettek el, hanem kisebb állatokat is, amelyek táplálékként szolgáltak számukra​.

Távoli kapcsolatok és kereskedelem

Az ásatások során talált eszközök különösen érdekes részlete, hogy némelyikük paoli kovakőből készült, amely csak Kentucky északkeleti részén található. Ez arra utal, hogy az itt élő Clovis emberek hosszú távolságokat jártak be, és valószínűleg cseréltek vagy kereskedtek más csoportokkal. A kutatók úgy vélik, hogy ezek az emberek Indiana központi területén éltek a hideg téli hónapokban, nyáron pedig a Belson-lelőhelyen telepedtek meg, évente ismételve ezt a vándorlási mintát akár öt éven át​.

Egy kontinens méretű hálózat nyomai

Az itt talált eszközök és a kőforrások elemzése azt sugallja, hogy a Clovis-kultúra tagjai nemcsak helyi csoportokként éltek, hanem egy hatalmas, kontinens méretű hálózat részei voltak. Brendan Nash, a kutatás vezetője szerint ezek az emberek évente ugyanazt a vándorlási útvonalat követhették, amely Mexikótól egészen Michiganig húzódott. Ez magyarázhatja, hogy a Clovis-dárdák miért mutatnak hasonló stílusjegyeket Észak-Amerika különböző részein​.

A felfedezés jelentősége

A Belson Clovis-lelőhely fontos felfedezés, mivel újabb bizonyítékot szolgáltat a Clovis-kultúra életmódjáról és vándorlási szokásairól. Ez a lelőhely egy elveszett életmódot mutat be, amely során emberek csoportjai évente visszatértek ugyanarra a táborhelyre, miközben folyamatosan alkalmazkodtak a környezeti viszonyokhoz. A kőeszközök és a feltárt állati maradványok segítségével jobban megérthetjük, hogyan éltek és vadásztak ezek az emberek, valamint azt, hogy milyen kapcsolatban álltak más csoportokkal a kontinens különböző részein​.

Ez a felfedezés új perspektívát nyújt a Clovis-kultúra sokrétű életmódjára, amely több mint egy egyszerű nagyvad-vadász közösség volt. A leletek azt mutatják, hogy ezek az emberek összetett kapcsolatokkal és kiterjedt vándorlási útvonalakkal rendelkeztek, miközben változatos étrendet követtek, és alkalmazkodtak az amerikai kontinens kihívásaihoz.

forrás: iFLScience